Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem szabad az éves béremelkedési szinttel kapcsolatos következtetéseket levonni az első negyedéves adatokból, mivel azt több tényező is erősen torzítja - mondta a Napinak Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte a közszféra 13. havi fizetést pótló juttatásának kifizetése mellett eltéríthette az adatokat az is, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született bérajánlás - ami reálkereset-megőrzést javasolt a havi bruttó 160 ezer forint alatt keresők számára - csak részben teljesült a helyi bértárgyalásokon. Azt is figyelembe kell venni, hogy tavaly jórészt épp az alacsony keresetű fizikai dolgozóktól váltak meg a cégek - a túlórák csökkenésével pedig mérséklődött a bruttó keresetek összege is -, így az átlagszámításhoz használt keresetek is magasabbak, a nettókban jobban érvényesült a szuperbruttó szja-kedvezménye. Emellett a versenyszférában is vannak előző évről áthúzódó egyszeri kiadások, mint például az év elején utalt prémiumok - emlékeztetett Borsik. Ha az új kormány a munkavállalóknak kedvező módon teljesíti akár a szuperbruttó, akár a cafeteriajuttatások adójának eltörlésével kapcsolatos ígéreteit, az jelentős nettó keresetnövekedést eredményezhet - tette hozzá Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Minden ilyen intézkedést csak támogatni tudnak, feltéve, hogy nem vezet elbocsátásokhoz a cégek versenyképességének romlása miatt, illetve hogy a kormány nem köti azokat például a munkavállalói járulékok növeléséhez. Fontos az ellátásbiztonság is: a legutóbbi munkaadói járulékcsökkentés nyomán két százalékkal apadt a Munkaerőpiaci Alap bevétele, és mintegy 3 százalékkal az egészségbiztosítási alapé - emlékeztetett Pataky.
Azt mindkét szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy a még lezáratlan tárgyalásokon tapasztalataik szerint egyaránt kivárnak a munkavállalók és a munkaadók is a konkrétumok megjelenéséig. A feltehetőleg megkezdődő érdekegyeztető tárgyalásokon szeretnék elérni - tette hozzá Borsik -, hogy a munkaadóknak ígért, a gazdaság beindítását célzó könnyítésekkel párhuzamosan enyhüljenek a munkavállalói terhek is és némiképp növekedjenek a nettó keresetek. Egyelőre azonban túl sok a nyitott kérdés: például hogy melyik intézkedéssel kezdene az új kormány, az mikortól lenne hatályos, a szuperbruttó eltörlésekor maradnának-e a jelenlegi adókulcsok és az adójóváírás, a kieső költségvetési bevételt hogyan ellensúlyoznák - mindezek miatt a szakszervezeti vezetők nem bocsátkoztak találgatásokba a várható intézkedések hatásaival kapcsolatban.
