Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kellemetlen helyzetbe hozta a Fidesz az ellenzéki pártokat azzal, hogy a bizottsági tisztségek elosztásakor egyként kezelte őket, hiszen ezzel le kellett ülniük egymással tárgyalni. Az MSZP korábban egyértelművé tette, hogy a Jobbikot karanténba kell zárni, így viszont besétált a leendő kormánypárt csapdájába - mondta lapunknak Gyömöre Máté, a Progresszív Intézet elemzője. Az ellenzéki pártoknak, különösen az MSZP-nek és a Jobbiknak nem volt érdeke a megegyezés - véli Juhász Attila, a Political Capital Institute igazgatóhelyettese. Az MSZP a hibát felismerve elállt a megállapodástól, így azonban a fideszes Schmitt Pál házelnök léphetett fel problémamegoldóként. A kialakult helyzettel az MSZP mint ellenzéki párt összességében veszített - hangsúlyozta Kiszelly Zoltán politológus. A bizottsági helyekről szóló vita az MSZP identitászavarát jelzi azzal kapcsolatban, hogy a kormány vagy a Jobbik ellenzéke kíván-e lenni. A költségvetési bizottság gyakorlatilag minden témában megszólalást biztosít, ilyen szempontból jó alkut kötöttek először a szocialisták, azonban ez a lépés az MSZP-n belüli, egyfajta népfrontpolitikában gondolkodó másik irányzat törekvései ellen hatott volna - tette hozzá. A legfőbb problémát az jelentette, hogy a Fidesz bedobta a gyeplőt, holott tudta: lesznek olyan pozíciók, ahol kizárt a megegyezés - mondta a Napinak Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. A taktika végül a visszájára sült el Antal szerint azzal, hogy a Fidesznek kellett beavatkoznia. Az is előfordulhat, hogy az MSZP arra játszott, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot szerezze meg, ebben az esetben sikeresnek ítélhető a stratégiája - tette hozzá. Gyömöre szerint a költségvetési bizottság vezetésével a Jobbik egy politikai értelemben nagyobb súlyú testületet kapott, de kérdéses, hogy mit tud ezzel kezdeni a szakpolitikai témákban egyelőre kevésbé jártas szélsőjobboldali párt.
Erős ellenzéki politizálással kialakulhat produktív ellenzéki munka, ezt azonban mindenképpen meg kell támogatni parlamenten kívüli eszközökkel - fejtette ki Antal. Az MSZP és a Jobbik között éles küzdelem várható, a legmeghatározóbb ellenzéki párt szerepében az LMP egyelőre erőtlennek tűnik Juhász szerint. Az ellenzéken belül Kiszelly szerint a Jobbik erősödhet ezzel, míg az MSZP nehezebben találhat magára. Az LMP elérte a célját a fenntartható fejlődés bizottságának elnöki posztjával, emellett kimaradtak az ellenzéki marakodásból, a "nulladik" törvényjavaslat benyújtásával pedig konstruktív ellenzékként szerepeltek a kormánnyal és a többi ellenzéki erővel szemben is - mondta.
A gárdamellénnyel kapcsolatos egymásra mutogatás is azt jelzi Juhász szerint, hogy a pártok nem képesek olyan határozottan elszigetelni a Jobbikot, ahogyan ezt Nyugat-Európában megteszik a szélsőjobboldallal. Antal úgy véli, hogy a Fidesznek el kell döntenie, mit kezd a Jobbikkal, egyelőre az látszik, hogy ez a döntés a legfelsőbb szinten még nem született meg, a bizonytalanság erre vezethető vissza. Vona Gábor Jobbik-elnök gárdamellényes megjelenése saját politikusi, illetve a Jobbik egészének hitelessége, a személyes- és pártkarakter építése szempontjából volt fontos lépés, ami egyben a Jobbik önkormányzati kampánya nulladik szakaszának is tekinthető Kiszelly szerint. A Fidesz egyelőre nem tud mit kezdeni a Jobbik parlamenti szereplésével, Gyömöre szerint azonban tartósan nem teheti meg, hogy ne vegyen tudomást a szélsőjobboldali pártról. Láthatóan nem kíván a Fidesz nyílt politikai konfrontációba kerülni a Jobbikkal, inkább szakpolitikai eszközökkel, a Jobbik és szavazói számára fontos témakörök hangsúlyozásával kívánja a párt lehetőségeit csökkenteni - fejtette ki Antal.
