Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország eddig eredményesen használta fel a rendelkezésére álló halászati és akvakultúra-fejlesztési támogatásokat, és sikerült számos olyan beruházást elindítani, támogatni, amelyek elősegítik a magyar, jobbára tógazdasági haltermelést és feldolgozást. A csatlakozást követően az AVOP keretén belül önálló intézkedést kapott a halászat támogatása: a 25 százalékos magyar hozzájárulást is beleszámítva összesen mintegy másfél milliárd forint volt, jóval több, mint amit addig évente tisztán nemzeti forrásból az ágazat támogatására költött hazánk. A 2004-2006 közötti támogatásra végül 88 pályázat érkezett, amiből 54-et támogattak, és sikerült teljes egészében lehívni a rendelkezésre álló forrásokat.
A mostani támogatási időszakban, 2007-2013 között a nemzeti hozzájárulással együtt mintegy 47 millió euró, közel 13 milliárd forint áll az ágazat rendelkezésére, ami évente nagyjából 1,8 milliárd forintnyi támogatást tesz elérhetővé - mondta a Napinak Gábor János, az agrártárca keretén belül működő Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztályának vezetője. Mivel azonban a halászati stratégiát csak 2008 őszén, a Halászati Operatív Programot (HOP) pedig csak 2009 szeptemberében hagyta jóvá az Európai Bizottság, ezért az első három évre járó keretet lényegében egyszerre tette elérhetővé az irányító hatóság. A HOP-on belül két nagyobb keretből gazdálkodó prioritási tengely van, amelyek hatása a tervezők szerint remélhetőleg egyszerre érvényesül majd: leegyszerűsítve a források nagyobb része beruházásokra, a fennmaradó összeg pedig a fogyasztást ösztönző intézkedésekre fordítható, annak érdekében, hogy mire megnő a piaci kereslet, megtermelődjön a nagyobb árualap is.
A HOP keretének 70 százalékát lehet a tógazdaságok, intenzív rendszerek, halfeldolgozók építésére, felújítására és infrastruktúrájának fejlesztésére fordítani, 25 százalékát pedig a halászati ágazat kollektív intézkedéseire és a haltermékek promóciójára - e programok kidolgozása jelenleg is zajlik az FVM-ben -, és ehhez 5 százaléknyi technikai segítségnyújtási keretet rendeltek. A HOP első fejlesztésitámogatás-igénylési rendeletei tavaly tavasszal jelentek meg, a kérelmek beadására nyáron nyílt lehetőség. A program csúszása miatt a 2008-2009-es éves keretösszeg állt a halászat rendelkezésére, és az is kedvező volt a támogatást kérők számára, hogy a korábbi 46 helyett 60 százalékos támogatásintenzitás mellett lehetett forrást igényelni.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz halastavak építésére és korszerűsítésére, valamint a halfeldolgozás fejlesztésére 78 kérelem érkezett, mintegy 5,3 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. Idén februárra fejezték be az első támogatási ciklus bírálatát: 65 kérelmet hagytak jóvá, 3,7 milliárd forint támogatást hagyva jóvá a fejlesztésekhez. Ezek közül három pályázat feldolgozás-korszerűsítéshez, a többi halastavak építésére, korszerűsítésére, az intenzív haltermelési rendszerek és a termelési infrastruktúra fejlesztéséhez kért támogatást. Eddig négy-öt új tógazdaság létesült - mondta Gábor János. A beruházások egy része már gőzerővel folyik, akad, amely befejezéshez közelít, és olyan is, ami már megvalósult - a tavaly év végi kifizetésikérelem-beadási időszakban olyan pályázó is volt, aki végelszámolást adott le -, mivel az irányító hatóság lehetővé tette, hogy a gazdálkodók saját felelősségükre a támogatási döntés előtt megkezdjék a projekteket. Az eddigi kérelmekhez még nem lehetett előleget kérni, de a tárca szeretné, így jelenleg is folyik az egyeztetés az Európai Bizottsággal a kérdésről - mondta Gábor János. A beruházások létrejöttének megkönnyítése érdekében felmerült egy kedvezményes hitelkonstrukció létrehozásának ötlete is.
