Egy hónappal ezelőtt 4:3 arányban a 25 bázispontos csökkentésre szavazott a jegybank monetáris tanácsa (MT) a félszázalékos javaslattal szemben, és vélhetően most is hasonló eredmény fog születni - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az ország nemzetközi megítélése stabil, a görög események továbbra sem hatnak és az állampapírpiac is beárazta már a következő kamatenyhítést - sorolta a 25 bázispontos vágás melletti érveket a szakértő. Ugyanakkor az óvatosságot továbbra is fenn kell tartania a jegybanknak, hiszen változatlanul nyitott kérdés, hogy az új kormány milyen mértékű költségvetési hiány mellett teszi le a voksát - tette hozzá Suppan. A márciusban megtört dezinflációs folyamatok sem adnak okot az aggodalomra - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő szakértője. Az alaptrendet jól tükröző piaci szolgáltatások áremelkedése továbbra is rendkívül mérsékelt, a rövid bázisú maginfláció fél éve bőven a jegybanki inflációs cél alatt van.
A hétfői döntés után további kamatcsökkentés várható, ráadásul az állampapír-piaci hozamok már bőven öt százalék alatti kamatot áraznak. Ebben az esetben viszont jelentős változás következhet be a régiós versenytársakkal szembeni relatív árazásban. Az elmúlt tíz évben a cseh alapkamattal szembeni különbség soha nem csökkent négy százalékpont alá és a lengyel irányadó rátával szemben is állandósult egy másfél százalékpontos differencia (jelenleg 1 és 3,5 százalékon áll a két visegrádi nemzet irányadó rátája). Ezt a jelentősebb átrendeződést az magyarázhatja, hogy a magyar fiskális teljesítmény nagyot javult ezekkel az országokkal szemben és a piac a strukturális reformok levezénylését várja az új kabinettől. Ezek később kedvezően hathatnak Magyarország potenciális növekedésére - tette hozzá az elemző.
A következő hónapokban azonban lassul az enyhítés üteme Suppan szerint. A szakértő is lazítást vár a jegybanktól májusban - így nyárra 5 százalékra eshet az irányadó ráta -, amin viszont idén már csak egyszer mérsékelhet az MT. Ennek időzítése viszont jelenleg bizonytalan: sok múlik azon, hogy a világ vezető gazdaságai mikor határozzák el magukat a szigorítás megkezdése mellett. Suppan szerint először a Fedtől várható emelés október-november magasságában, és ezt követheti jövőre az ECB. Az európai inflációs folyamatok egyelőre nem indokolják az emelést és a portugál államadósság körüli problémák sem tekinthetők még lefutottnak - véli a szakértő.
