Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lapunk által megkérdezett makroelemzők nulla közeli gazdasági növekedéssel számolnak a magyar gazdaság idei teljesítményét nézve. A Takarékbank növekedési prognózisa 2010-re 0,6, a jövő évre pedig 3 százalékos bővülést vár - mondta lapunknak Ádám Zoltán elemző. A CIB Bank ez évre 0,5 százalékos gazdasági visszaeséssel, a jövő évre pedig 2,6 százalékos növekedéssel számol, az Erste Bank szerint pedig idén éves szinten átlagosan 0,3, jövőre pedig 2,7 százalékos növekedés várható. Az elemzések során a legnagyobb belföldi bizonytalansági tényezőt a leendő kormány egyelőre nem pontosan látható fiskális döntései jelentik - tudtuk meg Barta Györgytől, a CIB elemzőjétől. A várakozásokat azonban számos belső és külső kockázati tényező módosíthatja. A politikai bizonytalanság és az esetlegesen fellazuló fiskális politika az ország hitelességének romlásával a forint leértékelődését, az infláció és a kamatok emelkedését, valamint a magánberuházások visszaesését jelentheti. Így a rövid távon esetleg kissé emelkedő fogyasztás ellenére jelentős növekedési veszteséget okozhat - fejtette ki Ádám. Barta szerint egyelőre csak becsülni lehet, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési ütemét mennyiben törte le a válság, és nehéz azt is megmondani, milyen forrásokból indulhatna be a most jelzettnél lényegesen gyorsabb növekedés.
Negatív irányba mutató hatás lehet a külső dekonjunktúra, bár a legutóbbi jelentések nem ebbe az irányba mutatnak. Európában leginkább a déli országok működési zavarai, egyensúlyhiányai eszkalálódhatnak, az eurózóna szétesésétől azonban nem tartanak az elemzők. A külső tényezők közül a legnagyobb kockázatot egy esetleges W-alakú recesszió jelentené, amennyiben kiderülne, hogy az USA és az euróövezet növekedése mégsem válik önjáróvá a kormányzatok fiskális programjait követően - véli Barta. Az alacsony szintű belső fogyasztással kapcsolatban pedig a hitelezési aktivitás vártnál későbbi beindulása jelenthet ilyen tényezőt - tette hozzá Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Ádám szerint problémát jelenthet a globális egyensúlytalanság és a költségvetési helyzetekben fennálló feszültség is. A fejlett világban jelentősen megemelkedett államháztartási deficitek konszolidálásában kérdéses pont, hogy az aggregált keresleten belül a magánkereslet mikor tudja átvenni a költségvetési szféra szerepét. A GDP komponensei közül a magánfogyasztás, a kormányzati kiadások és a beruházások is negatívumot mutathatnak idén, a növekedés motorja az exportértékesítés lehet. Az ipari termelés 2010-re várt 5 százalékos emelkedése erősödő exporttal, de a belföldre történő termelés továbbra is alacsony szintjével párosul majd - tette hozzá Barta.
Az inflációs prognózisok 4,4 százalékos átlagos értékkel számolnak 2010-re, nyár közepére az MNB 3 százalékos célértéke alá is kerülhet az év/éves fogyasztói árindex a keresleti hatás hiánya, valamint a tavalyi áfaemelésből adódó bázishatás miatt. Barta szerint az inflációs kockázatokat a nyersanyagok globális keresletének növekedéséből adódó árnyomás növelheti, de lehetséges felfelé mutató kockázati tényező a forint árfolyamának alakulása egy esetleges kockázatkerülési hullám idején. A munkanélküliségi rátát az év végére 10,7 százalékra várja a CIB. A jelenlegi szintről - némi emelkedés után - az év második felében lefelé indulhat a mutató, átlagos értéke idén 10,9, 2011-ben pedig 10 százalék körül alakulhat az Erste becslése szerint.
