Idén márciusban az előző hónaphoz képest átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak - adta hírül a KSH. Az élelmiszerek 0,9 százalékkal drágultak, ezért legfőképp az idényáras élelmiszerek 8,2 százalékos emelkedése okolható - utóbbiakat leszámítva 0,2 százalékkal csökkentek az árak. A legnagyobb mértékben a ruházati cikkek járultak hozzá a havi szintű emelkedéshez, ez azonban előre látható, szezonális hatásoknak tudható be. A márciusi emelések hatására az üzemanyagok árai 3 százalékkal nőttek, de a háztartási energia 0,3 százalékos drágulása elmaradt az átlagostól.
A Napi-konszenzushoz képest kéttized százalékponttal magasabb, 5,9 százalék lett a márciusi infláció. Éves összevetésben az élelmiszereknél az átlagoshoz képest kisebb volt a csökkenés, és több termék esetén is árcsökkenésről számolt be a KSH. Ugyanakkor jelentős mértékben, 11,6 százalékkal nőttek az egyéb cikkek árai, ezeken belül jelentősen, csaknem 25 százalékkal drágultak az üzemanyagok. Szintén átlag felett, 11 százalékkal nőttek a szeszes italok, dohányáruk árai. A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia esetében átlag alatti volt a drágulás mértéke, viszont a szolgáltatások esetén a szabályozott árak az átlagot meghaladó mértékben növekedtek. Egyszeri tényezők okozták a csökkenő trend megtörését - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az üzemanyagok áremelkedésére lehetett számítani, viszont a szezonális élelmiszerek drágulása a várthoz képest erősebben hatott és a ruházati cikkek drágulása is kellemetlen meglepetés. Utóbbi ugyan szintén várható volt, viszont meglepő, hogy egy kereslethiányos környezetben a kereskedők emeltek az áraikon - tette hozzá Suppan. Az OTP Bank szakértői szerint a szezonális élelmiszerek árszintje az elmúlt hónapokban gyorsan emelkedett, így felmerül a kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós folyamat és várható-e hasonló tendencia a feldolgozott élelmiszerek esetén. A szezonális hatások miatt az elemzők szerint a drágulás az energiaárak emelkedésére vezethető vissza.
A volatilis tényezőktől - az üzemanyagoktól és a szezonális élelmiszerektől -, illetve az indirekt adóhatásoktól szűrt infláció három százalékot mutatott márciusban. Ebből is látszik, hogy az alapfolyamatok továbbra is kedvezően alakulnak, különösen a tartós iparcikkeknél volt erős a dezinfláció, köszönhetően az erős árfolyam folyamatos begyűrűzésének. Emellett a piaci szolgáltatások körében is folytatódott az elmúlt hónapokban megfigyelt inflációmérséklődés. A jövőt illetően, április-májustól a gázáremelés és a támogatások leépítése miatt a pénzromlás üteme jelentősebb ugrást mutathat majd, ugyanakkor júliusban, a tavalyi adóemelések miatt a bázishatásoknak köszönhetően felgyorsul a dezinfláció és 2011 áprilisa után - amikor a mostani gázáremelés kiesik a bázisból - az árindex a jegybanki cél alá süllyedhet. A legfőbb kockázatot az emelkedő nyersanyagárak, illetve ezzel összhangban az energiahordozók drágulása jelenti.
