Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Hogyan jellemezhető az MNV kezelésében álló társaságok tavalyi gazdálkodása?
- Az MNV vagyonportfóliója három fő elemből áll. Az állam vagyona 15 300 milliárd forint, amelyből az MNV közvetlenül 1800 milliárd forint értékű vagyont kezel, ami megoszlik a föld- és ingatlanvagyon között, illetve a társasági részesedések, azaz a vállalati portfólió között. Utóbbi kör mintegy 300 működő vállalatból áll, legfőbb jellegzetessége pedig a differenciáltság: az MVM Csoporttól a - főleg kulturális területen működő - nonprofit kft.-kig terjed. Az MNV kezelésében álló vállalati portfólió vagyonkezelőre jutó várható eredménye 2009-re 113,4 milliárd forintos profittömeget jelent.
- Mekkora osztalékbevételt realizáltak tulajdonosként?
- A cégekkel szemben minimális elvárás, hogy gyarapítsák vagyonukat, nyereségesek legyenek, ami a fejlesztések és beruházások forrásainak biztosítása mellett a tulajdonosnak is (osztalék-) jövedelmet generál. Az MNV - mint bármely piaci szereplő tulajdonos - számít és realizál is osztalékot: 2009-ben mintegy 94 milliárd forint értékben, ami az elmúlt évekhez képest kimagasló eredményt jelent: az osztalékbevétel 2008-ban 35,0 milliárd forintot tett ki, az idei terv pedig 30,6 milliárdos összeggel számol. A tavalyi 93,8 milliárd forintos osztalékbevételből mintegy 59 milliárd az MVM Csoporttól származik, a társaságtól 2009-es eredménye terhére mintegy 20 milliárd forint osztalékelőleget is elvont a vagyonkezelő, a költségvetés egyensúlyi helyzetének megteremtése érdekében. Ebből következik a kérdés, hogy van-e még akkora tartalék az MVM-ben, hogy az idei tervezett osztalékszintet el tudja érni.
- Legsikeresebbként mely vállalatokat lehet kiemelni?
- A portfólió jelentős része nyereségesen gazdálkodott 2009-ben, annak ellenére, hogy a válság az állami tulajdonú vállalatokat is érintette. Az MVM Csoport például soha nem ért el a tavalyihoz hasonló jó eredményt, a társaságcsoport adózás előtti eredménye meghaladta a 85,3 milliárd forintot. Ezen a kiugró eredményen alapult, hogy a tervezett 38,8 milliárd forinttal szemben 58,8 milliárdos tényleges osztalékbevételt realizált a csoporttól az MNV Zrt. A kisebbségi állami tulajdonrész ellenére kiemelten fontos cégünk a Richter Gedeon, amely nemzetgazdasági szinten is jelentős összeget fordít innovációra és kutatás-fejlesztésre. Emellett stabil osztalékfizető a cég: 2009-ben 2,8 milliárd forinttal járult hozzá az MNV bevételeihez és így a költségvetés egyensúlyához. Pozitív, jól gazdálkodó cégként jellemezhető a Magyar Posta is, hiszen a társaság 2009-ben 7,3 milliárd forint adózás előtti eredményt tudott elérni. Mindez lehetővé tette, hogy a társaság a tervezett 4 milliárddal szemben 7,5 milliárd forint osztalékot fizetett a vagyonkezelő számlájára. A vállalati portfólió különleges eleme a Szerencsejáték Zrt. A társaság 2009-ben közel 6 milliárd forint adózás előtti eredményt produkált, viszont az is igaz, hogy ennél a cégnél az állami bevételek leginkább adófizetés formájában jelentkeznek. A számunkra fizetett osztalék sem volt csekély, a várt 3,4 milliárd forint helyett 5,9 milliárdot teljesített.
- A másik oldalon milyen kör tartozik a veszteséges vállalatok közé?
- A veszteséges cégek száma 37 volt tavaly, összességében 13 milliárd forint körüli negatívummal. A válság hatására e veszteség az eredetileg tervezett 7,9 milliárd forintnál több mint ötven százalékkal lett magasabb. A 24 tagú Volán-portfólió a kedvezőtlen piaci és szabályozási környezetből adódóan 0,6 milliárdos veszteséget tervezett 2009-re, a teljesítés jobb képet mutat, az adózás előtti eredmény 1,6 milliárd forinthoz közeli. Százmilliós veszteségre számítunk a Hollóházi Porcelánmanufaktúra Zrt.-től. Ebben az esetben nem is a rövid távú válság, hanem egy elhúzódó strukturális átalakulás negatív hatásairól beszélhetünk, az olcsó importporcelán rendkívül nehéz helyzetbe hozta ezt a Magyarország számára fontos céget. Abban bízunk, hogy a német partner bérmunkájával exportpiacokat tud szerezni a társaság. Összességében azt állapítottuk meg, hogy a portfóliónkban a nyereség is jelentősen jobban alakult a vártnál: a cégek 58 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel számoltak 2009-re, azonban a nyereséges 207 cég jelenleg várható adózás előtti eredménye 126 milliárd forint.
- Nem említette a MÁV-ot vagy a Budapest Airportot.
- A MÁV nem az MNV vagyonkezelésében áll, 63 milliárd forintos vesztesége az MNV által kezelt cégek 113,4 milliárdos nyereségével állna szemben, annak felét vinné el. Ez nemzetgazdaságilag nagy problémát jelent, azonban jelenleg nem az MNV-nek mint vagyonkezelőnek okoz gondot, hanem a vagyonkezelést végző minisztériumnak. A veszteséges cégek között van 25 százalékos állami tulajdoni hányaddal a Budapest Airport Zrt. Tulajdonosai a társaságból hiteltörlesztésként jelentős jövedelmet vonnak ki, ez azonban nem érinti az MNV-tulajdon értékét, mivel az eladáskor egy vételi kötelezettségre vonatkozó opciót kötöttünk ki, részesedésünk mintegy 31 milliárd forintot képvisel.
- Milyen módon mérik és értékelik a vállalati portfólió működését?
- Az MNV rendszeresen elemzi a cégportfólió gazdálkodását. Ennek érdekében egy kifinomult kontrollinginformációs rendszert működtetünk, amely például a saját tőkére jutó eredménnyel is (Return on Equity - ROE) jellemzi a cégek gazdálkodását. A ROE mutatót rendszeresen összehasonlítjuk a TOP 200 magyar cég hasonló adatával, illetve az állampapír-piaci hozamokkal. A többségi tulajdonú társaságainknál 10 százalék vagy afölötti saját tőkére jutó adózás előtti eredmény csupán 10 százaléknál található, döntő többségüknél (72 százalékuk) nulla és öt közé esik. Az állami tulajdonú társaságok jövedelmezőségi szintje így szignifikánsan alacsonyabbnak mondható a legjobb magántulajdonú társaságokénál.
- Tervezik-e, hogy a választások miatt módosítják az üzleti tervet?
- Az MNV üzleti tervének elkészítése egy speciális feladat, bevételeink és kiadásaink gyakorlatilag azonosak a költségvetési törvény 43. fejezetével. Ebből adódóan a következő évre vonatkozó tervezési procedúra már a nyár folyamán megkezdődik, a költségvetés kialakításával egy időben. A költségvetési törvény elfogadásával az MNV mozgástere, keretei rögzítetté válnak, így az egyik oldalról sokkal kisebb a mozgásterünk, mint egy teljesen piaci körülmények között működő társaságnak. Ezeket a kereteket töltjük ki akciókkal, programokkal, konkrét tranzakciókkal. Az MNV a költségvetési törvény által determináltan tervez, ezért is hívják az üzleti tervünket vagyonkezelési tervnek. Az MNV vagyonkezelési terve 91,4 milliárd forint bevételt tartalmaz 2010-re, a kiadások pedig 99,5 milliárd forintot tesznek ki. Az MNV a pénzügyminiszter részére havonta, az Ellenőrző Bizottság részére negyedévente riportot készít a vagyonkezelési terv teljesítéséről. Félévente pedig tervrevíziót hajtunk végre, amelyet a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a Részvényesi Jogok Gyakorlója számára is benyújtunk. Idén utóbbira az első negyedévben sort kerítünk. Mivel várhatóan májusban nagy igény lesz a friss információkra, ezzel tudjuk azt szolgálni, hogy ha valaki megoldást szeretne találni - mondjuk - a Malév helyzetére, az megfelelő információk birtokában hozhassa meg döntését.
- Mennyiben érintik a vagyonkezelési tervet a Malévval kapcsolatos finanszírozási kérdések?
- A részvényesi jogokat gyakorló Pénzügyminisztérium úgy fogadta el az MNV üzleti tervét, hogy társaságunk tartalékait és néhány belső tételt átcsoportosított. Első körben 10,7 milliárd forinttal vettünk részt az ügyletben, hogy a Malév újra közel 100 százalékos állami tulajdonba kerüljön. Idén és jövőre is jelentős kiadásaink keletkeznek a Malév megmentési tervéből, finanszírozásából, pillanatnyilag azonban ez nem szerepel az MNV tervében. A felmerülő kiadások finanszírozása a tervek jelentős átstrukturálását tenné szükségessé, illetve a költségvetés más fejezeteiből, illetve az általános tartalékból való átcsoportosítást is szükségessé tehet. Vannak olyan súlyú cégcsoportok, amelyekkel kapcsolatos döntések nem egyszerűen vagyonkezelői, hanem költségvetési, államháztartási egyensúlyi problémákat is felvethetnek. Nyilván ennek megfelelően mérlegelték az érintettek, hogy ezt az intézkedést fontosnak tartják. Nagyon nagy feladat és kockázat annak a problémahalmaznak a felszámolása, hogy hogyan lehet nyereséges nemzeti légitársaságot csinálni. Aki bevállalta ezt, nyilván tudja, ha úgy vállalta be, hogy nem tudja, akkor elég nagy kockázatot vállalt.
- Mire számítanak az Állami Számvevőszék ellenőrzése kapcsán?
- Az MNV mint egységes állami vagyonkezelő egy folyamatosan vizsgált, ellenőrzött szervezet. Az Ellenőrző Bizottság széles jogkörrel folyamatos kontrollt gyakorol a tevékenységünk felett, ennek elnökét az ÁSZ-elnök nevezi ki, tagjait pedig az érdekképviseletek, a parlamenti pártok és a kormány delegálják. A költségvetési szervekkel azonosan a kormány hozzánk is kincstárnokot rendelt ki, akinek feladata minden kötelezettségvállalásunk jóváhagyása. A menedzsment ellenőrzése a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. Éppen a napokban kezdődött meg a számvevőszéki vizsgálat. Elkerülendő a felesleges konfliktusokat, az MNV minden információt és dokumentumot az ÁSZ rendelkezésére bocsát. Arra törekszünk, hogy a legkisebb kétely se merüljön fel az együttműködési készségünkkel kapcsolatban. A tavalyi számvevőszéki megállapításokat, az auditorunk, az EB megállapításait egy csomagba szedtük és intézkedési tervet dolgoztunk ki. Ennek alapján szisztematikusan felszámoljuk a hibákat. A 24 elemből álló intézkedési tervben meghatározott feladatok nagy részét sikeresen lezártuk, teljesítettük. Abban bízom, hogy egy hónap múlva beszámolhatunk arról, hogy jelentősen tudtunk javítani a cég működésén. Arra számítok, hogy a számvevőszéki jelentés is alátámasztja ezt a várakozásunkat. Természetesen nem fogunk tudni mindenben egyetérteni a számvevőkkel. Mi üzleti döntéseket hozunk akkor és ott, az ellenőrök pedig utólag minősítenek egy döntést, egészen eltérő információs közegben. Az ÁSZ nem minden esetben látja az MNV vezetésével megegyezően az üzleti megfontolások fontosságát.
