Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2009-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az előzetesen közzétett 4,4 százalék helyett végül a GDP 4,6 százalékára rúgott. A háztartások nettó finanszírozási képessége a korábban megismert számokhoz képest ugyanilyen mértékben, de ellenkező előjellel változott, az elmúlt évben a GDP 3,4 százalékát tette ki. Ezt magyarázhatja, hogy a lakosság az utolsó negyedévben spórolósabbnak bizonyult finanszírozási képessége 5,9 százalék helyett a GDP 6,3 százalékára emelkedett. A cégek is takarékoskodtak, nettó finanszírozási képességük elérte a GDP 1,2 százalékát. Összességében így a nemzetgazdaság nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 1,0 százaléka volt. Ilyen mértékben tudtuk tehát tavaly mi finanszírozni a külföldet. Az államháztartás bruttó konszolidált adóssága 2009 végén az előzetes számoknak megfelelően a GDP 78,3 százalékát tette ki.
Előzetes várakozásunknak megfelelően módosult viszont a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek értéke. Az államháztartás ebből tavaly végül 42 milliárd forintot "nyert". Összesen mintegy százmilliárd forint folyhat így be a kasszába, de az elszámolás elhúzódása miatt ennek zöme már az idei számokat javítja. Más oldalról persze ez a pénz csökkenti a háztartások vagyonát. Ez pedig nem is csekély változás, hiszen 2009-ben a háztartások vagyona reálértéken összesen alig több mint 300 milliárd forinttal nőtt.
