Pár hete Demján Sándor VOSZ-elnök arról beszélt, hogy 2020 előtt nem lenne szerencsés az eurózónához való csatlakozás, mert először az országnak el kellene érnie az uniós GDP átlagának 80 százalékát. Erre Orbán Viktor Fidesz-elnök válaszában nem adott kezet, mert véleménye szerint így beláthatatlan távolságba kerülne a közös európai deviza bevezetése. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy 2015-2016-os euróbevezetést tart reálisnak a Fidesz - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint ennél hamarabbi, 2014-es csatlakozás sem kizárt ugyan, de ehhez nagyon szoros menetrendet kellene követni. Ebben az esetben már 2011 első felében csatlakozni kéne az ERM-2-höz. Technikailag ugyan az árfolyamrendszerben minimálisan eltöltendő idő két év, de ez igazából három esztendő. Az Európai Bizottság két év letelte után a májusi konvergenciajelentésében értékeli az ERM-tagság eredményeit, és amennyiben engedélyt adnak az euró átvételére, ez a következő év első napjától léphet csak életbe. Ráadásul rengeteg technikai feltételt is meg kell valósítani: többek között át kell alakítani az automatákat és el kell kezdeni a pénzverést is. A 2014-es bevezetés ilyen módon teljesíthető, de nem lenne előnyös az ország számára Suppan szerint. A nominális konvergencia - azaz a maastrichti kritériumok - teljesítése nem irreális, de elengedhetetlen, hogy a reálkonvergencia is megvalósuljon. Ezeket a feltételeket az ország pár évig tudná teljesíteni, de ezek tartós fennmaradásához szükséges az, hogy a magyar GDP és a reálbérek éves növekedési üteme legalább három százalékkal meghaladja az uniós átlagot - véli az elemző.
Németh Dávid, az ING szakértője sem a gyors euróbevezetés híve, véleménye szerint 2016-2017 lenne a reális dátum. Először fenntartható pályára kell állítani a gazdaságot: racionalizálni kell az állam működését, át kell alakítani az oktatás és az egészségügy rendszerét, könnyíteni és átláthatóbbá kell tenni az adóterheket, miközben folyamatosan kordában kell tartani a pénzromlás ütemét. Reálkonvergencia esetén a forint euróval szembeni erősödése elkerülhetetlen, ami az exportőrök versenyképességét rontaná és a bérköltségeket is emelné - tette hozzá Suppan. Sok közgazdász ezért gyenge csatlakozási árfolyam mellett tör lándzsát, de a Takarékbank elemzője szerint az ország számára az erős, akár 240-250 forintos árfolyam lenne a kedvező. Ekkor ugyanis jelentősen csökkenne a devizaadósság, és az exportőrök versenyképességének esését bőven kompenzálná az, hogy a reálkonvergencia nyomán az adóterhek jelentős csökkenésnek indulnának. Továbbá a konvergencia elkerülhetetlen "mellékterméke" a felfutó infláció - az unió az erősebb devizaárfolyam mellett teszi le a voksát, mert az így pajzsot ad a pénzromlás ellen. Az ING szakértője szerint a mindenkori egyensúlyi árfolyam a megfelelő a csatlakozáshoz. Lényegében egy olyan versenyképességet kell elérni, amit az árfolyam már nem tud befolyásolni. Az egyensúlyi kurzus a reálkonvergencia függvénye: jelenleg ez 280 forint körül van, de egy négyszázalékos éves GDP-bővülés mellett inkább a 230-240 forintos kurzus lenne a megfelelő. A legfontosabb azonban Németh szerint az, hogy a magyar gazdaságnak mindenképp meg kell találnia ezt a kurzust, mert az eurózónához való csatlakozást követően - az önálló monetáris befolyásolás elvesztésével - ezen már nem lehet korrigálni.
