Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rendkívül szomorú dolog, hogy a versenyszféra munkavállalói létszáma közel tízszeres mértékben csökkent, a közfoglalkoztatás nélkül számított közszférabelihez képest - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Mindezek alapján a versenyszféra tekinthető a válság vesztesének, amelynek a magas járulék- és adóterhek mellett a közszférát is el kell tartania - tette hozzá. A nettó bérek most mért jelentős emelkedése technikai jellegűnek tekinthető Dávid szerint, a gazdaság csökkenő tendenciáit tekintve az éves szintű átlagos bérnövekedés nincs összefüggésben a teljesítménnyel, elszakadt a reálgazdasági folyamatoktól. A főtitkár úgy véli, közgazdaságilag értékelhetetlenek a 2009 és 2010 januárja közötti bérváltozások, az adatok összevethetőségét az adóváltozások jelentősen torzítják. Az érdekképviseletek álláspontja szerint idén a reálkeresetek szinten tartása a cél, Dávid Ferenc szerint az esetleges bérfejlesztésekről a legalsóbb egyeztetési szinten, tehát a vállalatoknál kell dönteni, mivel az ágazatok és az iparágak teljesítménye jelentős szórást mutat. Az állami szférának az ország teherviselési képességéhez igazításával a vállalkozások levegővételhez jutnának, mód lenne a bér- és adóterhek csökkentésére, ami a munkavállalók oldalán bérnövekedést is jelenthetne - fogalmazott.
Nem túl örömteliek az adatok, de nem is meglepők - kommentálta a KSH jelentését lapunk kérdésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, hozzátéve: komoly gondot jelent, hogy a versenyszférában alkalmazásban állók száma csökkent, tovább rontva az egyébként is alacsony foglalkoztatást. A versenyszféra bruttó béreinek emelkedése nagyjából az infláció mértékével egyezik meg, ennél nagyobb növekedést a jelen gazdasági helyzet nem is enged meg. A vállalkozások jelzései alapján nem mutatkoznak a helyzet javulására utaló tényezők, így általánosságban idén nem is várható a mostaninál magasabb mértékű bérfejlesztés - tette hozzá. Rolek szerint a munkahelyteremtés és a költségvetési egyensúly érdekében tett intézkedések között a vállalkozások helyzetét javító elképzelések megvalósulása önmagukban nem jelentenék a bérek, inkább csak az összes kifizetett bértömeg emelkedését. A vállalkozások jelenlegi helyzete meglehetősen nagy szórást mutat: az életben maradásért küzdők számára bármilyen támogatás csak a talpon maradást segítené elő - véli. Nagyon fontos ösztönző lenne az adók és a munkajövedelem terheinek csökkentése, a kép tisztázása érdekében pedig a szuperbruttósítás kiiktatását is szükségesnek tartja az alelnök.
