A 2009-es finanszírozási évben az egynapos sebészetre tervezett kiadások közel 40 százalékát nem használták fel, aminek egyik oka a beavatkozások körének szűkössége - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Magyarországon alig 300-féle műtét végezhető egynapos formában. Az egynapos sebészeti ellátásokra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzése más gondokat is feltárt. Nálunk 2006-ban az összes műtét közel három százalékát, 2009-ben pedig 8 százalékát végezték egynaposként, miközben például Dániában, Hollandiában és Angliában a műtéti beavatkozások több mint fele ebben a formában valósul meg.
Az egynapos sebészet terjedését az ÁSZ szerint nehezíti a korszerűtlen és bonyolult szabályozás, valamint az, hogy az orvosoknak nemcsak egészségügyi, hanem szociálpolitikai szempontokat is mérlegelniük kell. Fékezőleg hat továbbá, hogy a forráselosztás még mindig a kórházi ágyak száma, az ágykihasználtsági mutatók figyelembevételével történik. Az egynapos sebészet fejlesztéséhez eredményes eszköznek bizonyult viszont a struktúraváltáshoz kapcsolódó 2007. májusi pályázat, mert a nyertes pályázóknál hatszorosára emelkedett (7,1 ezerről 43,2 ezerre) a műtétek száma, míg az aktív kórházakban csak másfélszeresére. Másrészt azonban: a pályázat nyertesei a szerződött súlyszám 95 százalékát, míg az esetszám 63 százalékát teljesítették, ami azt mutatja, hogy a bonyolultabb, több finanszírozást biztosító beavatkozásokat preferálták. A vizsgálat megállapította, hogy a pályázat keretében szerződött szolgáltatók 17 százaléka a hotelszolgálatért térítési díjat kér, illetve egyes szolgáltatók a konzultációért, az altatásért is, annak ellenére, hogy azt az OEP finanszírozza.
Az ÁSZ a rendszer javítása érdekében több javaslatot is megfogalmazott. Ebben szerepel az elkülönített várólista vezetése, de az egynapos ellátásban nyújtott szolgáltatások tartalmi elemeinek, finanszírozási protokolljának meghatározása, ezek rendszeres ellenőrzése is.
