Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A központi költségvetési szervek között speciális helyet foglalnak el a felsőoktatási intézmények, amelyek részére a felsőoktatási törvény az oktatási, kutatási és tudományos autonómia mellett magas szintű gazdasági önállóságot is biztosít gazdálkodásuk hatékonysága érdekében. Ez az autonómia - néhány garanciális szabály beépítésével - kiterjed az állami vagyon saját hatáskörben történő értékesítésére is. A felsőoktatás biztosította jogosultságok figyelembevételével fogadta el a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) azt a szerződésmintát, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a főbb felsőoktatási intézmények és az oktatási minisztérium közreműködésével dolgozott ki. A dokumentum az intézmények által is támogatott módon rendezi az állami vagyon nyilvántartásával, használatával, valamint hasznosításával kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősséget. A szerződés a tulajdonosi ellenőrzés fenntartása mellett elismeri az intézmények önálló és felelősségteljes gazdálkodásra való képességét és szándékát. Emellett a vagyontörvény alapján az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló MNV felelőssége és a felsőoktatási intézmények részére törvényben biztosított jogosultságok közötti egyensúly megteremtését is célul tűzte ki a szabályozás. A vagyonkezelő eddig 14 intézménnyel állapodott meg, további 10 intézmény szerződése pedig már az előkészítés utolsó stádiumában van. A 27 magyarországi állami felsőoktatási intézmény összesen 252 milliárd forint könyv szerinti értékű vagyonnal rendelkezik. Ennek 70 százalékát hét intézmény "birtokolja", a legnagyobb, 43 milliárd forintos vagyona pedig a Debreceni Egyetemnek van. Az egyetemek, főiskolák fejlődési pályája indokolja a vagyongazdálkodásbeli önállóságot: az oktatási intézményektől piaci szerepet vár el a társadalom, ehhez azonban piaci körülmények szükségesek - mondta Kamarás Miklós, az MNV vezérigazgatója a vagyonkezelői szerződések ünnepélyes aláírásán.
Az állami vagyonról szóló törvény a vagyonkezelési kompetenciákat és felelősséget egy szervezetben koncentrálta, a korábbi széttagoltság megszűnt, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Állami Privatizációs Zrt. az MNV létrehozásával egységes szervezetbe került. Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló héttagú NVT ügyvezető szerve az MNV, a társaság látja el többek között az állami vagyon kezeléséhez és hasznosításához kötődő feladatokat. A működéshez szükséges ingatlan- és ingóvagyon használatát a legtöbb esetben a vagyonkezelői jog biztosítja, amelyet az MNV vagyonkezelési szerződéssel ad át az érintett szerveknek.
