Éles fordulatot vett tavaly a magyar-ukrán külkereskedelem, a válság nagyjából a 2006-os szintre vetette vissza a kétoldalú forgalmat a korábbi éveket jellemző dinamikus növekedés után. Az elmúlt év első 11 hónapjában az Ukrajnából származó import forintban számolva, folyó áron a KSH adatai szerint 48 százalékkal múlta alul a 2008 január-novemberit, míg a kivitel 33 százalékkal esett vissza. Az euróban mért forgalom ennél is nagyobb visszaesést mutatott: a behozatal az egy évvel korábbi szint kevesebb mint felére, 460,7 millió euróra zuhant, a kivitel pedig bő 40 százalékkal, 822 millióra olvadt. Ukrajna részesedése Magyarország teljes importjából ezzel nem éri el az 1 százalékot, míg a kivitel terén 1,5 százalék az arány, így a legnagyobb külkereskedelmi partnereink sorában a 18. helyre csúszott vissza.
A bázis alacsony, így az idén vélhetően nem folytatódik a forgalom látványos szűkülése. Reményre adhat okot, hogy az igencsak megtépázott ukrán ipar termelése novemberben és decemberben - a válság óta először - már számottevő növekedést mutatott. Az ukrán gazdasági tárca vezetője, Bogdan Danyilisin előrejelzése szerint 2010-ben 2,9 százalékkal bővülhet a termelés, a GDP 3,7, a kivitel pedig 9,5 százalékkal emelkedhet. (Az EBRD napokban közzétett prognózisa 3 százalékos gazdasági növekedést jelez.)
A külkereskedelmi forgalommal ellentétben az Ukrajnába irányuló tőkekivitel növekedni tudott. Az Ukrstat adatai szerint tavaly október 1-jén a Magyarországról érkezett közvetlen befektetések összege 715 millió dollárt tett ki, azaz egy év alatt 20 százalékkal nőtt. Ezzel Magyarország 1,9 százalékos részesedéssel a tizedik az uniós befektetők sorában, amiben az OTP Bank ukrajnai akvizíciója bizonyult meghatározónak, de jelen van az invesztorok között a Richter Gedeon Nyrt., a Pannonplast Zrt., a Dunapack Zrt., a Szabolcs Gabona Zrt. és a Bábolna Zrt. is. Kárpátalján a magyar befektetések összege 30,7 millió dollár, amivel Magyarország az ötödik legnagyobb befektető a megyében. Tavalyelőtt áprilisban jegyezték be Kijevben a Wizz Air Ukraine légitársaságot, a Wizz Air 100 százalékos tulajdonú leányvállalatát, amely azóta számos bel- és külföldi járatot üzemeltet Ukrajnában. Tavaly nyáron a Skala Energy Ltd mintegy 4 millió eurós projekt keretében 36 ezer tonna éves kapacitású tűzifapellet-üzemet épített a kárpátaljai Técsőn, részben az MFB finanszírozásával.
