Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem csak Magyarországon igyekeznek a munkaadók minimalizálni a foglalkoztatás költségeit különféle béren kívüli juttatásokkal. A Deloitte lapunk számára készített felmérése szerint Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország és Bulgária adótörvényei is lehetővé teszik cafeteria-rendszer működtetését. Ezek a juttatások csak véges összegben adhatók, viszont adómentesek.
Szlovéniában, Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Csehországban is a legnépszerűbb juttatási forma az étkezési utalvány. Magyarországhoz hasonlóan Szlovákiában külön kategóriába tartozik a melegétel-utalvány, ott ez a legtöbbször adott juttatás. Horvátországban inkább a helyi utazás költségeihez járul hozzá legszívesebben a munkaadó, étkezési utalvány nincs is. A lengyel munkavállalók is jobban szeretnek utazni, itt a legnépszerűbb juttatás ugyanis az üdülési utalvány, az étkezési jegy csak a második. Magyarországon az étkezési utalvány és az üdülési csekk viszi a prímet, vagyis a prioritások hasonlóak a lengyel munkavállalókéhoz. Ez azt jelenti, hogy alapvetően keveset törődnek a magyarok az öngondoskodás bármilyen formájával. Ehhez képest a többi régiós állam sokkal tudatosabban választja meg a béren kívüli juttatásokat. Az étkezési jegyek után ugyanis a legszélesebb körben választott juttatás az egészségbiztosítás. Egyes államokban opcionális a biztosítás típusa, vagyis ez lehet élet- és nyugdíjbiztosítás egyaránt. Horvátországban és Szlovákiában kifejezetten biztosítási alapokba fektetik a pénzüket a munkavállalók.
A paletta máshol is széles, Romániában például több, a munkavállalással kapcsolatos tételt ismernek. Ott is van cégesautó- és telefonjuttatás. Csehországban pedig tandíjat, tréninget, lakbért is fizethetnek a cafeteriakeretből. Egyes államokban a kiskorú gyerekek után is jár juttatás, ez itthon az iskolakezdési támogatás formájában működik.
