Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem foglalkozik többet a kormány az ingatlanadó ügyével. Az Alkotmánybíróság (Ab) határozatát követően, amely részben alkotmányellenesnek titulálta az ingatlanadó szabályozását, a kormánynak elvileg lenne lehetősége arra, hogy a kifogásolt részeket megfelelő módon átalakítsa. A február 15-ei első parlamenti ülésre elkészíthető lenne az új tervezet, amelyet azután sürgős tárgyalással pár hét alatt át is lehet vinni - a kormány viszont ígéretet tett arra, hogy március végétől már nem hoz stratégiai döntést. Ehelyett inkább azt a megoldást választotta Bajnai Gordon miniszterelnök, hogy a következő kormányra hagyja a kieső bevétel pótlását, és annak eldöntését is, hogy akar-e ingatlanadót - bármilyet - vagy sem. Oszló Péter pénzügyminiszter szerint az általános tartalékból fedezhető az ingatlanadó kiesése. Értékalapú ingatlanadót mindazonáltal nem lesz egyszerű alkotni, főleg az Ab kifogásainak tükrében. A testület ugyanis meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott arról, hogy milyen módszer férhet bele egyáltalán az alkotmányosság kereteibe. Jóllehet ez nem szokás, az indoklásban mégis felsorolt több államot, ahol sikeresen és megfelelő rendszerben működik az ingatlanadóztatás. Azt azonban már nem tették hozzá, mitől lettek azok megfelelőek.
Az egyes államok adóztatásának összehasonlítása talán azért hiányzik, mert a határozatot rohamtempóban hozta meg a testület - véli Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője. Erre azért lett volna mégis jobb időt szakítani, mert az ingatlanadó alapjának meghatározása szinte minden ingatlanadót alkalmazó országban az egyik kulcsprobléma. Az összehasonlító elemzés sokat segíthetett volna a szabályozástechnikai problémák megértésében.
