Teljesen normális dolog a vagyonadó, extrém esetekben arra is volt példa, hogy a falon függő festményekre, a vitrinben lévő porcelánokra is kivetették azt. Később sem azért szűnt meg, mert bárki féltette volna az alkotmányos jogokat, a rendszer egyszerűen drága és macerás volt. Magyarországon is van vagyonadó-féleség, az más kérdés, hogy az építményadót talán a lakosság egy százaléka sem fizeti meg, mert az önkormányzatok - már amelyik kiveti - inkább a cégeket adóztatják, s nem a szavazókat.
Lehet, hogy minden alkotmánybíró 30 millió forintnál drágább házban él? Mindenesetre hangsúlyozták a határozatban: a kormánynak joga van adókat, így például vagyonadót kitalálni. Vagyis az Alkotmánybíróság nagyon szeretne ugyan vagyonadót, át is engedné, de hát sehogy sem kerül elé megfelelő verzió.
Az általános adókötelezettség meglengetése után először a nyugdíjasokat kell kivenni a rendszerből, majd jönnek a nagycsaládosok, a kis lakásban élők, a vegyes tüzelésű kályhával fűtők, végül a polgármester kisebbik fia. Márpedig ezt a rendszert valahogy bele kell építeni a törvénybe, mentességekkel, kivételekkel, értékhatárokkal. Az eredmény pedig egy katyvasz, amit aztán nagyon nehéz értelmezni, és ha csak félig sikerül, akkor fel kell készülni arra, hogy a hatóság bírságok kiszabásával sulykolja belénk a helyes jogértelmezést. Kettőből eddig nulla: a kormánynak másodszor sem sikerült bevezetnie a vagyonadót.
Kulturált országokban pedig van vagyonadó. Sok helyen azt le lehet vonni a jövedelemadóból, így nem sérül a jogkövető állampolgárok érdeke, más helyeken pedig nem, mert az a kisebb jövedelműek számára hátrányos, hiszen kicsi az adójuk. Utóbbi Magyarországon, ahol az adójóváírást bizonyos mértékben sokak számára lehet érvényesíteni, megvalósíthatatlan. A vagyonadó viszont nem kellene hogy az legyen.
