A múlt hónapban elkezdett gyakorlatot folytatva, a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamaton, így ezzel historikus mélységbe süllyedt az irányadó ráta - legutóbb 2005 szeptembere és 2006 júniusa között állt 6 százalékon az alapkamat. Meggyőző többség szavazott a negyedszázalékos enyhítés mellett, bár volt javaslat az 50 bázispontos vágásra is - mondta Simor András, az MNB elnöke. A kedvezőbb külső konjunktúra miatt enyhe pozitív hatások érik a magyar gazdaságot, ez tükröződik az export élénkülésében és a külső hiány eltűnésében, ugyanakkor - részben a hitelezés visszafogása miatt - a belső felhasználás továbbra is alacsonyan alakul - indokolta a 25 bázispontos vágást Simor. Mindez megjelenik az infláció alakulásában is: az elmúlt hónapban némi gyorsulás volt tapasztalható, de ez a bázishatásokkal magyarázható. Továbbra is jó esély van arra, hogy az év második felétől a háromszázalékos inflációs cél alá kerül a drágulás üteme. Mindez indokolná az alacsony kamatszintet, de továbbra is korlátot szab a nemzetközi pénzügyi helyzet, illetve az ország kockázati megítélése - tette hozzá Simor.
Decemberben azért lassított a Monetáris Tanács (MT), mert több olyan tényező vált ismertté, amelyek eredményeként a kockázati étvágy alábbhagyott, megugrottak a kockázati felárak, bizonytalanság lett úrrá a piacokon. Bár január első két hete kedvezőbben alakult, alapvető változás nem történt december óta, ahogy az ország kockázati megítélése sem javult. A kamatkilátások kapcsán az MNB elnöke nem foglalt állást abban, hogy hol lehet a kamatpálya alja, mint hangsúlyozta: továbbra is a kockázati megítélés lesz az egyik fő szempont a döntéshozatalkor.
A részvénypiacok elmúlt időszaki teljesítménye és a cds-árfolyamok emelkedése bizonyíték arra, hogy a globális hangulat rosszabbodott és az ország külső megítélése sem javult - mondta a Napinak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő közgazdásza. Jelenleg a legnagyobb esély arra mutatkozik, hogy a jegybank nem változtat a negyedszázalékos enyhítési ütemen. Egy nagyobb vágáshoz rendkívüli eseménynek kell bekövetkeznie - például ha az euró árfolyama hirtelen 260 forint körülire változna -, de jelenleg erre elenyésző az esély. A tartásnak nagyobb a valószínűsége, mint a 50 bázispontos enyhítésnek: ha a részvénypiacokon nagy esés következik be, az könnyen okozhatja azt, hogy az expanzív pénzügypolitikának vége szakad - tette hozzá Bebesy.
A választásokig minden bizonnyal - két egyenlő lépésben - 5,5 százalékra süllyed az alapkamat, de azt jelenleg nehéz megmondani, hogy az ezt követő szünet meddig tarthat ki - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A jelenlegi várakozások szerint a második félévben az Európai Központi Bank (ECB) elkezdi a szigorítást: az elemző szerint negyedévenként 25 bázisponttal emelhet a kamaton az ECB. Ez ugyan szűkíti az MNB mozgásterét, de a magyar monetáris politikának nem kell feltétlenül együtt mozognia az európaival, így elérhető, hogy csökkenjen a kamatkülönbözet. Továbbá, ha Magyarország fenntartható fiskális politikát tud felmutatni, akkor elképzelhető, hogy a jegybank vághat az alapkamaton, miközben Európában megindul a szigorítás - véli az elemző.
