Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy európai bírósági ítélet miatt több társaság is visszaigényelheti azt a forrásadót, amelyet külföldi érdekeltségéből származó osztaléka után kellett megfizetnie. Az ítélet nem új, ám a döntést egy tavaly hozott másik ügyben is megerősítette a bíróság. A vita annak idején abból kerekedett, hogy egy holland székhelyű cég tulajdonosai között holland és portugál társaság is volt, a rendes osztalékfizetést követően pedig a holland tulajdonost nem, a portugált viszont terhelte a plusz forrásadó is.
A portugál tulajdonos azért fordult a bírósághoz, mert szerinte ez hátrányos megkülönböztetés, és a forrásadó ilyen kivetése akadályozza a tőke szabad mozgását. Az ítélet is ezt támasztotta alá, ráadásul egy tavalyi ügyben még rá is erősített erre - mondta Kövesdy Attila, a Deloitte adóüzletágának vezetője egy háttérbeszélgetésen. Míg az eredeti ügy csak a cégeknek fizetett osztalékok esetében kirótt forrásadóztatásra vonatkozott, az újabb esetben az extra adóztatást már kiterjesztette például az alapkezelőkre is.
Azt nem lehet tudni, hogy hány magyarországi céget érint az ítélet, vagyis hány olyan cég van, amely fizetett forrásadót külföldi érdekeltségéből származó osztaléka után. Az adóhatóságnak ilyen adata nincs, hiszen ezt az adót külföldön, a leányvállalat államának hatósága szedi be, ráadásul bizonyos esetekben az anya eleve mentesül a forrásadó megfizetése alól.
A másik oldalt illetően pedig csak becslésekbe lehet bocsátkozni. Ebbe a körbe azok a külföldi társaságok tartoznak, amelyek magyarországi leányuktól kapott osztalékuk után fizettek forrásadót. Lényegében egyetlen évre vonatkozóan állhat elő ilyen helyzet: Magyarországon 2006-ig volt forrásadó, vagyis elvileg 2004-2005-re lehetne visszakövetelni a megfizetett közterhet. Mivel azonban a 2004-es ügyek már elévültek, csak a 2005-ös befizetések maradtak vitathatók. Abban az évben 7,7 milliárd forint forrásadót fizettek külföldi cégek az osztalék után, s e cégek jelentős része nagy valószínűséggel uniós. Összesen százas nagyságrendet érhet el az érintettek száma.
Az idén ismét életbe lépő forrásadó nem adóztatja a kifelé irányuló osztalékot, vagyis az nem ellentétes a szabályokkal. A 30 százalékos adót kamat, jogdíj és például tanácsadói szolgáltatás után kell megfizetni.
