Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
néhány elemről ugyanis még döntenie kellene az Alkotmánybíróságnak. Ide tartozik a vagyonadó és az elvárt bér.
A két lépcsőben keresztülvitt jogszabály-módosításhoz jelentős számú beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz (Ab), ezek közül jó néhányat el is bírált a testület tavaly. Ide tartozott a szuperbruttó és a családi pótlék szabályozása. Előbbit, vagyis azt, hogy az adót nem a bér, hanem a tb-járulékkal növelt összeg után kell megfizetni, összeegyeztethetőnek találta az Ab az alkotmánnyal, utóbbit azonban, vagyis azt, hogy a családi pótlék beletartozzon az összevont adóalapba, már nem.
A vagyonadóval - pontosabban az ingatlanadóval - kapcsolatban több indítvány is érkezett az Ab-hoz, és a testület ígérete szerint még az első előleg megfizetéséig, vagyis február végéig meghozza az ügyben határozatát.
Az indítványok nem azt kifogásolták, hogy a kormány megadóztatná a vagyont - ezzel egyébként igen hamar el is véreznének a tiltakozások, hiszen a mindenkori kormánynak széles körben joga van adókat kivetni. A probléma sokkal inkább a hogyanban keresendő - állítják az indítványozók.
A szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé az arányos adófizetést: ha egy magánszemélynek van egy 29 millió forintos lakása, az után nem kell fizetni, de ha egy házaspárnak van egy 31 millió forintos lakása, akkor egyenként 15,5 millió forint érték után keletkezik fizetési kötelezettség. Még jelentősebb különbség van a tulajdonost és a vagyoni jogot terhelő adófizetés között: míg a tulajdoni hányad arányában osztódik az adó is, ugyanez a vagyoni jogok esetében nem áll fenn. A vagyonadóval kapcsolatban az is problémás az indítványozók szerint, hogy az adó alapját, vagyis az ingatlanok forgalmi értékét hogyan is kell meghatározni.
