Magyarország külkereskedelmére a 2000-es években jellemző, hogy az export volumennövekedése - 2003-at leszámítva - minden évben meghaladta az importét. Ennek eredőjeként a külkerdeficit apadt: a 2003-as 4167 millió euró 2008-ban 319 millió euróra olvadt. A válság egyfajta "folytatásként" is értelmezhető e szempontból, ugyanis 2008 ősze óta a külkermérleg pozitívba fordult. Ennek fő oka, hogy az import visszaesése erősebb - a belső fogyasztás megroppanása miatt - az exporténál, a főbb partnereknél a belső kereslet zsugorodása kisebb méreteket öltött. A főbb külkerpartnerek szerint vizsgálva az egyenleget, Oroszországgal szemben még mindig jelentős a hiány, főként az energiahordozóktól való függés miatt: átlagosan az orosz import 90 százalékát ez a termékcsoport teszi ki. Az EU-nál mind a régi tagokkal, mind az újonnan csatlakozott nemzetekkel szemben többlet mutatkozik a mérlegben. Egyfajta eltolódás zajlik az új tagok irányába: a "régiekkel" folytatott kereskedelem lassan ugyan, de csökken, miközben a régió országaival lebonyolított ügyletek értéke fokozatosan nő. A Kínával folytatott kereskedelem dinamikusan bővül, jelentős passzívum mellett - az import az utóbbi négy évben átlagosan hétszer akkora volt, mint a kivitel. A válság itt csak a behozatalt érintette, a Kínába exportált termékek értéke nem csökkent szignifikánsan az elmúlt egy évben.
Ádám János