Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette az Alkotmánybíróság azt a szeptembertől hatályos szabályozást, amely az összevont adóalap részeként adóterhet nem viselő járandósággá változtatta a családi pótlékot. Az Ab kifogása nem az volt, hogy a családi pótlékot nem lehet differenciálni akár a jövedelmi viszonyok szerint - az más kérdés, hogy 1912 óta csak 1996-1999 között függött a rászorultságtól a családi pótlék összege.
Az Ab szerint azonban a szabályozás nem megfelelő módon határozta meg, hogyan lehet a jövedelempozíciók alapján különbséget tenni a családi pótlék összegében. Az Ab egyik kifogása az volt, hogy a szabály esetenként olyan jövedelmet von adózás alá, ami nem is az adózó jövedelme. A törvény nemcsak a családi pótlékra jogosultnál tekinti ugyanis egyéb jövedelemnek a családi pótlékot, hanem a vele együtt élő házastársnál, élettársnál is, függetlenül attól, hogy a házastárs igényelt-e családi pótlékot. Ez a szabályozás első pillantásra persze afféle családi adózás, ám attól legalább egy ponton jelentősen eltér: a családi adózás lényege az, hogy a családok jobban járjanak.
Márpedig a családi pótlék szabályozásakor éppen ez vész el. A rendszer ugyanis csak jövedelemalapon tesz különbséget, az már nem jelenik meg a rendszerben, hogy a családban mennyi az egy főre eső jövedelem.
Az Ab 2009 végétől visszamenőleg ismét adómentesnek tekinti a családi pótlékot, vagyis azt nem lehet beleszámítani az összevont jövedelembe. A korrekciónak vélhetően a 2009. évről készített, jövőre benyújtandó bevallásokban lehet majd érvényt szerezni.
