Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kétarcú év vár jövőre a vállalkozásokra az adóváltozásokat illetően. Lesznek egyértelműen kedvező változások, de olyan módosításokra is fel kell készülniük a társaságoknak, amelyekkel legalább annyian buknak, mint ahányan nyernek.
Nyilvánvalóan pozitív lesz az a módosítás, amely szerint nemcsak a minimálbér duplájáig, hanem a teljes bér összegéig lehet alkalmazni a csökkentett járulékmértékeket - 32 helyett 27 százalékot. Az azonban kissé módosíthatja a képet, hogy jövőre a tevékenységre jellemző kereset alapján kell számolni; ez persze kevesebb is lehet a minimálbérnél, bizonyos tevékenységek esetében azonban jelentősen meghaladhatja azt.
Első pillantásra szintén pozitív lesz a különadó eltörlése, ám ez egyrészt csak megcsillagozva lesz igaz - a társasági adó kulcsa ezzel együtt 16-ról 19 százalékra emelkedik -, másrészt lesznek olyan körök, amelyek kifejezetten rosszul járnak emiatt. Ilyenek a jelentős kutatás-fejlesztést végrehajtó vállalkozások, hiszen míg a különadó alapja csökkenthető ezekkel a költségekkel, a társasági adóé nem.
A társasági adó alapját módosító tételek közül a legtöbb olyan marginális területekre vonatkozik, ahol csak tucatnyi cég alkalmazza ezeket a korrekciókat a 334 ezer bevallást benyújtó társaság közül. Jóval fontosabb lesz az, hogy megszűnik az iparűzési adó levonhatósága. Ez minden pozitív adóalapú, iparűzési adót fizető céget érint, a becslések szerint 50-100 milliárd forint körül alakulhat a teljes pluszköltség.
Az evásoknak egyértelműen hátrányokat hoz az új év: amellett, hogy 30 százalékra nő az adó kulcsa 25 százalékról, a főállásúak esetében a tevékenységre jellemző kereset alapján kell megállapítani a fizetendő járulékot (ez minden valószínűség szerint meghaladja a minimálbér kétszeresét). A jövedéki adó ugyancsak januárban életbe lépő változásait viszont nemcsak a cégek érzik meg, hanem szinte mindenki, különösen az üzemanyagokat terhelő sarc emelkedése miatt.
