Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Beterjesztette az Országgyűlésnek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslatát a kormány. Az Alkotmánybíróság (Ab) 2008 februárjában hozott határozata szerint a hatályos szabályozás nem felel meg az alkotmány követelményeinek, mivel az csak rendeleti szintű, holott törvényre volna szükség.
Az új törvény modernebb és gyorsabb ügymenetet tesz lehetővé - ez nem lesz túl nehéz, hiszen a hagyatéki eljárást jelenleg szabályozó rendelet több mint fél évszázados. Az újítás szerint az intézkedést az illetékes jegyző kezdi el azzal, hogy felveszi a hagyatéki leltárt - ha erre szükség van -, ezt követően pedig az iratokat megküldi az illetékes közjegyzőnek. (A leltár elkészítésének költségeit az örökösöknek kellene állniuk.) Jelenleg a jegyző és a közjegyző egyszerre kapja meg a feladatot, ami teljesen felesleges. A jegyzőnek elektronikus úton kell továbbítania az iratokat, ezzel is gyorsabbá válik az ügyintézés. Emellett ha lehetséges, az örökösökkel is elektronikus úton kommunikálna a közjegyző.
Az iratok kézhez vételét követő 15 napon belül köteles lesz a közjegyző intézkedni. A hagyatéki tárgyalást legkésőbb nyolc napon belül kell kitűzni, és az első tárgyalást az iratok átvételét követő két hónapon belül le kell folytatni.
Az Ab határozatának egyik sarkalatos pontja az volt a hatályos szabályozással kapcsolatban, hogy a jogorvoslati lehetőségek igen szűkösek voltak. A beterjesztett javaslat szerint a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint lesz lehetőség az eljárások végzése ellen fellebbezni. A javaslat tételesen felsorolja azokat a végzéseket, amelyek nem függesztődnek fel automatikusan a fellebbezéssel. Ezek olyan ügyek, amelyek veszélyeztethetik például biztosítási intézkedések gyorsaságát vagy hatályosságát.
