Ma az oktatási rendszer a legfontosabb dolgot nem képes átadni a diákoknak, ez az inspiráció - mondta Pálinkás József, a MTA elnöke a Napi Gazdaság által szervezett Innováció a versenyelőnyért című konferencián -, pedig ez alapvetően fontos ahhoz, hogy a diákok használható tudást szerezzenek a tanulmányaik során. Az oktatás mellett a kutatási infrastruktúra kialakítása is elengedhetetlen, de meg kell teremteni a kutatások mögött a stabil finanszírozási rendszert is. A stabil finanszírozásra egy ideig még biztosan várni kell, a recesszióra ráadásul a cégek a k+f költések vágásával reagáltak.
Balla Gergely, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kabinetfőnöke szerint a rendelkezésre álló uniós forrásokat alig tudják kihasználni a cégek, a 340 ezer társaság közül, amelyek adóbevallást nyújtanak be, mindössze tízezer hajt végre innovációt, s közülük is csak nyolcszáznak van stabil k+f tevékenysége. Ennek ugyanakkor az is az oka, hogy a kutatás definícióját sok esetben kizárólag a termékfejlesztésre korlátozzák a cégek, holott ebbe a dizájn vagy a technológia fejlesztése is beletartozik.
A kutatás-fejlesztési alap kezeléséért felelős Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, Csopaki Gyula elmondta: évről évre emelkedik a vállalkozások részesedése az alapból: a 2004-es induláshoz képest húszról 46 százalékra emelkedett az arány, tavaly pedig az állami ráfordítások 129 milliárd forintos összege már megelőzte a vállalatok 111 milliárdos kiadását - ami a vállalati szektor aktivitásának növekedését jelzi.
A kép azért nem ennyire szép, Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke arról beszélt, hogy nagyon kevés a magyar eredetű nemzetközi szabadalmi bejelentés (PCT), ezek száma nem éri el évenként a kétszázat. Ez - összevetve a k+f-re költött évi 260-270 milliárd forint költéssel - különösen fájdalmas, egy szabadalomhoz több mint egymilliárd forint kell. Ezzel az aránnyal egy amerikai felmérés szerint a szabadalmi bejelentések alapján Magyarország a 16. helyen áll a világon.
