Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Célzott ellenőrzéseket végzett az adóhatóság tavaly az autójavító cégek körében a Gépjárműbontók Országos Egyesülete és a Magyar Gépjárműipari Szövetség kezdeményezésére. A szervezetek szerint ugyanis az uniós irányelveket nem ültették át maradéktalanul Magyarországon, így a bontásra ítélt autóknak csak töredéke kerül legálisan működő bontóba.
Évente 150-160 ezer autót vonnak ki a forgalomból, ám ezek közül mindössze 40-50 ezret hajtanak végre rendezett körülmények között, bontási engedéllyel - tudtuk meg az adóhatóságtól. Vagyis a forgalomból kivont autók háromnegyede-kétharmada illegális bontókba kerül. A Nemzeti Közlekedési Hatóság nyilvántartása szerint Magyarországon csaknem kétszáz regisztrált autóbontó működik - ehhez képest a becslések szerint 1200 illegális műhelyben folynak ilyen munkálatok. Az illegális bontókba nemcsak a megunt és leselejtezett járművek kerülnek, hanem azokban szerelik szét a lopott autókat is, amelyek aztán alkatrészként visszakerülnek a kereskedelembe. Az egyszerű lopások mellett a lízingcsalásoknál eltulajdonított autók is ilyen helyeken fordulnak meg.
Az adóhatóság akciója során 138 telephelyen végzett vizsgálatokat. Ezek alapján a cégek zöme nem rendelkezett érvényes telephelyengedéllyel, nem tartották be az előírt műszaki, környezetvédelmi szabályokat, nem végezték el a bontott alkatrészek közlekedésbiztonsági ellenőrzését. Emellett a beszerzett áruk eredetét az ellenőrzés alá vont bontók háromnegyede nem tudta igazolni, hatvan százalékuk pedig nem állított ki számlát az értékesítésről. Ráadásul az ellenőrzött műhelyek 15 százalékában dolgoztak be nem jelentett alkalmazottak. A mulasztási bírság feketefoglalkoztatás és számlaadás elmulasztása esetében egymillió forint lehet, emellett a ki nem állított számla értékének húsz százalékát, az igazolatlanul beszerzett áru értékének negyven százalékát kitevő mulasztási bírságot is kiszabhat az ellenőr.
