Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eddigi adatok alapján várhatóan nem teljesül a kormány által várt 27 milliárd forint bevétel a cégautóadóból: az államkincstár adatai szerint az első háromnegyed évben 16,5 milliárd forint folyt be a költségvetésbe ezen a címen. Negyedévente 5,3 milliárd forintot fizetett be 83 ezer vállalkozás az első félévben számolt valamivel több mint 600 ezer céges autó után. Ha az utolsó negyedév sem mutat jelentősebb eltérést, akkor 21-22 milliárd forintra rúghat az éves mérleg, ami öt-hat milliárd forinttal elmarad a várttól. Ez a költségvetést nem rengeti meg, ám arányaiban jelentős, 20-25 százalékos eltérés volna. Az új jogszabály februárban váltotta a korábban a személyijövedelemadó-törvényben szabályozott cégautóadót. Akkor az autó beszerzési ára és kora alapján kellett megállapítani a tarifát. Mindez háromezer és 112 ezer forint között mozgott. Az adót nem kellett megfizetni, ha a kocsit kizárólag céges ügyekben használták. A folyamatos útnyilvántartás-vezetés mellett ténylegesen alig fizettek cégautóadót: a becslések szerint a tavalyi 400 ezer darab mellett mindössze 30 ezer után.
Az új rendszer szerint teljesítménytől függően hétezer vagy 15 ezer forint az adó - a magasabb tételt az 1,6 literesnél nagyobb hengerűrtartalmú autók után kell fizetni. Az összesen 83 ezer cég közül, amely cégautót tulajdonol, valamivel többen vannak, amelyek a kisebb teljesítményű autók mellett döntöttek, az eloszlás ugyanakkor viszonylag kiegyenlített. Sokkal nagyobb az eltérés az autók megoszlásában: itt 80 százalékot tesz ki a kisebb teljesítményű autók aránya. Valószínűleg erre az a magyarázat, hogy azok a társaságok, amelyek nagyobb flottát tartanak fenn, inkább a kisebb teljesítményű járműveket választják.
