Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csak megcsillagozva lehet alkalmazni azt az adótörvényekben található új könnyítést, amely megengedi, hogy a kutatás-fejlesztés költségeivel csökkenteni lehessen az iparűzési adó alapját. Ez ugyanis csak akkor valósítható meg, ha a költséget a felmerülésének évében egy összegben vonja le az árbevételből a vállalkozás. Ha ezt több éven keresztül, az adott évben elszámolt értékcsökkentés összegéig tervezi elszámolni, akkor csak az első évben esedékes részösszeggel tudja mérsékelni az iparűzési adó alapját.
A fura szabályozás annak köszönhető, hogy a helyi adókról szóló törvény alapvetően más filozófia szerint épül fel, mint a társasági adóról szóló - derül ki a Pénzügyminisztérium állásfoglalásából, amelyet az RSM DTM adótanácsadó felvetése generált. A társasági adóról szóló törvény szerint a cég eldöntheti, hogy egy összegben kívánja levonni a k+f költését vagy több éven keresztül az értékcsökkenés erejéig csökkenti az adóalapot. Az iparűzési adóról szóló szabályozásból hiányzik ez a különbségtétel, az csak a közvetlen költség elszámolását nevesíti.
A Pénzügyminisztérium szerint egyértelmű, hogy ha a több éven át tartó leírásra is ki akarta volna terjeszteni a törvény az adóalap-csökkentés lehetőségét, akkor az benne is lenne a szövegben. Emellett a törvény egész szabályozása és filozófiája úgy épül fel, hogy nem is illeszkedik bele efféle több évig tartó elszámolás. Az iparűzési adóalap egyes elemeit az adóévvel azonos üzleti évben elszámolt összeg formájában kell kezelni, az árbevétel és az azt csökkentő tételek mintegy elhatárolására egyáltalán nincs lehetőség - tartalmazza az állásfoglalás. Arról nem is beszélve, hogy az értékcsökkenési leírás semmilyen módon nem befolyásolja az iparűzési adó alapjának kiszámítását.
