Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány által a közelmúltban a parlamentnek benyújtott korrupcióellenes törvényjavaslat célja, hogy határozottan véget vessen annak a közvélekedésnek, hogy Magyarország egy mutyizós ország, és aki Magyarországon közpénz közelébe kerül, az lop - jelentette ki Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter egy háttérbeszélgetésen. A tárcavezető várakozásai szerint a törvénycsomag jövő tavaszi hatálybalépése nyomán több korrupciós ügy kerülhet nyilvánosságra. Világos ellenérdekeltséget is próbálnak teremteni a gyanús üzletekkel szemben, hogy kockázatos legyen már a próbálkozás is. Emellett nemcsak a vesztegetésre akarnak "lőni", ugyanis a tisztességes eljárás sérelme tényállás megteremtésével fenyegetett lesz az eddig szürke zónaként viselkedő magatartás is - tette hozzá Draskovics.
Az új szervezet kialakításánál a példa a GVH és a Versenytanács működése volt. Az igazságügyi tárca szándékai szerint a 2010 márciusától működő Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal (KKH) lesz hivatott arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás rendelkezései alapján eljárva a szorosan vett korrupciós bűncselekményeken kívül minden olyan nemkívánatos magatartás ellen is fellép majd, ahol a közérdek sérelme azáltal valósul meg, hogy a közpénzek elosztása vagy a közigazgatás tevékenysége miatt egyesek úgy juthatnak meg nem engedett előnyhöz, hogy az a közfelfogás szerint tisztességtelennek minősül. Az új intézmény a büntetőjog által értékelt korrupción túlmenő, jelentős közérdeksérelmet jelentő, káros magatartásformákat vizsgálja. Sikert azért várok a szervezettől, mert nekik a korrupció felderítése lesz az egyetlen "sikermutatójuk", míg a rendőrségnél ez csak kis része az összes ügynek - mondta Draskovics.
A munkáltatójánál vagy akár a hivatalnál is bárki tehet bejelentést, ha korrupciós ügyekről szerez tudomást, de a KKH saját hatáskörben is végezhet ellenőrzéseket. Az eljárás során magánszemélyek ellen 50-500 ezer forint eljárási bírság lenne kiszabható, társaságok esetében pedig százezer és ötmillió forint közötti összeg. Ráadásul a jogtalanul megszerzett előny értékét, akár annak kétszeresét - akkor is, ha az nem készpénz - vissza kell fizetni. Ha pedig bebizonyosodik, hogy a tisztességtelen magatartás célja valamilyen jogtalan előny megszerzése volt, a hivatal a visszafizetés mellett az előny értékétől függően közérdekvédelmi bírságot is kiszabhat - ennek mértéke 25 millió forint értékhatárig az előny értékének legalább a fele, legfeljebb 25 millió forint lehet, 25 millió feletti értéknél pedig 12,5 millió forinttól 50 millió forintig terjedhet.
A hivatal munkáját - kizárólag az antikorrupciós tevékenységével összefüggésben - a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület segíti, ez egyrészt szakmai támogatást jelent, másrészt a munka figyelemmel kísérésében nyilvánul meg. Az öttagú testület tagjait az országgyűlés választja meg; egy-egy tagra javaslatot tehetnek az OÉT-ben képviselettel rendelkező munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, a korrupció elleni küzdelem területén működő civil szervezetek, valamint az igazságügyi miniszter és a legfőbb ügyész. A megbízás három évre szól. A testület betekinthet a lezárt vizsgálati eljárások irataiba; javaslatokat tehet a jogalkalmazási gyakorlat alakítására és a vizsgált ügyek kiválasztásának szempontjaira, valamint éves jelentést tesz majd közzé, amelyben értékeli a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényben előírt feladatok érvényesülését.
