Egyre nagyobb szerepet kap a vagyonértékelés a magyarországi adójogban. Jelenleg csak speciális esetekben kell értékszakértő közreműködését kérni egy-egy ügylet során. Tipikusan ebbe a kategóriába tartozik a kapcsolt vállalkozások közötti üzletrész-átruházás, hiszen itt a transzferár-dokumentáció elkészítéséhez meg kell határozni, hogy az adott üzletrésznek mekkora a piaci értéke. Szükség lehet az értékszakértőre az adóhatóság által alkalmazott becslési eljárások során is, csakúgy, mint a vagyonszerzési illetékek megállapításakor. Ennél azonban sokkal népszerűbb lesz jövőre a vagyonbecslés intézménye, köszönhetően a jogszabályi változásoknak - mondta Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss partnere.
A társasági adóról szóló törvény jövőre bevezeti az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát - ezek lényegében olyan projektcégek, amelyeknek egyetlen lényegi vagyona egy ingatlan. A jogszabály szerint az ilyen társaságoknak évente el kell végezniük az ingatlan és a cég egyéb eszközei értékének becslését. Akkor is, ha a társaság egyáltalán nem hajtott végre tranzakciót, vagyis az ingatlanok úgymond csak álltak a cégben. A parlament előtt fekvő adótörvények tartalmaznak egy módosítást, amely szerint csak tranzakciós években kellene elvégezni ezt az értékbecslést.
A társasági adótörvény változása mellett az illetéktörvény módosítása is előírja az értékbecslést. Ha egy ingatlannal rendelkező társaság esetében úgy értékesítik az ingatlanvagyont, hogy valójában az ügyletrészt vagy magát a céget adják el, az ingatlan után meg kell fizetni a visszterhes ingatlanátruházási illetéket. Könnyű belátni, hogy a cég értéke nem feltétlenül egyezik meg az ingatlan értékével, elég csak arra gondolni, hogy a társaság hosszú lejáratú kötelezettségei csökkentik az értékét, ám az ingatlanét nem. Mindez azt jelenti, hogy sok esetben eleve az értékbecslés határozza majd meg az adóalanyi minőséget és az adókötelezettséget.
