BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Újra kell tárgyalni a Ptk.-t

Újra napirendre kell tűzni a polgári törvénykönyv vitáját a parlamentben, mert Sólyom László köztársasági elnök visszadobta azt.

2009. október 13. kedd, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sólyom László megfontolásra visszaküldte a polgári törvénykönyv (Ptk.) szövegét az országgyűlésnek, mivel az hemzseg a koherenciazavaroktól és több, tárgyi szintű kifogás is megfogalmazható a jogszabállyal szemben. Ezt voltaképp győzelemként is elkönyvelheti a kormány, hiszen Sólyom László nem alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, vagyis újratárgyalás után akár még az őszi ülésszakon átvihető lesz a törvény. Ezt követően pedig a köztársasági elnöknek alá kell írnia.
A kifogások között szerepel az is, hogy a kódexhez a zárószavazás előtt olyan módosítókat is benyújtottak, amelyek nemcsak koherenciahibákat vagy alkotmányossági aggályokat küszöböltek ki, hanem érdemben is módosították a már megszavazott szöveget. Ez egyébként szinte általános például az adótörvények esetében, ezt azonban nem szokta felróni Sólyom. A Ptk.-val kapcsolatban azonban megjegyzi: a koherenciazavarokat kiszűrő módosítók száma is tetemes, ami azt mutatja, hogy "az egységes javaslat távolról sem volt kész jogszabályszövegnek mondható".
A Ptk. már a rendszerszemléletű jogalkotásnak sem felel meg, egyes könyvek néhol teljesen logikátlanul épülnek fel - a kódex hét könyvből áll, amelyek a laikusok számára is érthető formában tartalmazzák az alapvető szabályozandó területek keretszabályait. A koherenciazavarokon kívül több elemet is megemlített Sólyom, amelyekkel tartalmilag sem ért egyet.
Így például az alapítványokkal kapcsolatban leszögezi a törvény, hogy az alapítvány az alapítótól független, önálló jogi személy, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ha jogutód nélkül szűnik meg, annak vagyonáról az alapító rendelkezzen. Ez a szabályozás lehetőséget teremt a működés törvényi garanciáinak megkerülésére. Az is nehezen magyarázható, hogy ha az élettársi kapcsolatot alapvetően a házastársakra vonatkozó szabályozás alapján határozza meg a törvény, akkor miért teszi lehetővé, hogy egy örökbefogadó az örökbefogadottjával élettársi viszonyt tartson fenn, ha házasságot nem is köthet. Sólyom vitatja még az örökléssel kapcsolatos változásokat, ami csorbítja az özvegyek jogait.

F. Emese Szabó
F. Emese Szabó

Ez is érdekelhet