Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem várható az idén jelentős átalakítás a cafeteria rendszerében. Hiába nyújtott be a kormány gyakorlatilag két adómódosító csomagot is a parlamentnek, abban csak szőrmentén utalnak a változtatandó paragrafusok a természetbeni juttatások adóztatására. A csomagban egy az év közben elfogadott, a juttatások adóztatására vonatkozó szabályozás finomítása szerepel. Eredetileg ugyanis nemcsak 25 százalékos jövedelemadóval, hanem 27 százalékos egészségügyi hozzájárulással is sújtották volna a juttatásokat, ami azonban csak technikai hiba volt. A most benyújtott szövegben szerepel az a módosítás, amely kivenné az ehofizetés kötelezettsége alól a természetbeni juttatásokat.
Mivel a juttatásokra vonatkozó szabályozás maga nem jelenik meg a szövegben, az persze elképzelhető, hogy képviselők önálló indítvány formájában benyújtanak egy javaslatot a 25 százalékos adóteher eltörlésére, de a benyújtott csomagban nem lehet ilyen vitát megnyitni - márpedig csak ebben az esetben lehetne esély arra, hogy egyáltalán szavazzon róla az országgyűlés.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) nemrégiben elkezdődött ülésein sem került szóba eddig ez a szabályozás, ami persze nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem is fog, ám az a valószínűbb, hogy más, leginkább a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalásokban merül majd ki az OÉT vitája. Összességében ez azt jelenti, hogy jövőre már nem várható érdemi változtatás a természetbeni juttatások körében. Így, mint ismeretes, lényegében csak az internetutalvány marad adómentes, 25 százalékkal adózik majd a melegétkezési utalvány, az üdülési csekk, a bérlet vagy az iskolakezdési támogatás a korábban mentes juttatások közül. A normál szabályok szerint, vagyis 54 százalékos jövedelemadó és 27 százalékos járulék megfizetése mellett adható a hidegétel-utalvány.
Azt egyelőre nem tudni, hogyan fésülik össze jövőre a munkáltatók a juttatásokból adódó terheket a jövedelemadó-törvény révén bekövetkező adócsökkentéssel - a kulcsok alacsonyabbak lesznek és a sávhatár is kitolódik ötmillió forintra. Elvileg a bérteher változatlanul hagyása mellett is lesz elég mozgástér arra, hogy a cafeteriaelemek értékét ne kelljen csökkenteni, kérdés azonban, belemennek-e ebbe a munkáltatók. Elképzelhető ugyanis, hogy a járulék- és adócsökkentést inkább a teljes bérköltség mérséklésére fordítanák.
