Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Továbbra is lefelé menetel az építőipar, az év első hét hónapjában a termelés 2,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, szezonálisan kiigazítva pedig 12 százalékkal volt kevesebb, mint júniusban - adta hírül a KSH gyorsjelentésében. Az év első hét hónapjában az építőipari termelés értéke 1020,4 milliárd forintot tett ki. Az ágazat recessziója továbbra is leginkább a magasépítésben jelentkezik, az építőipar ötszázalékos csökkenésén belül az épületeken végzett munkák volumene csaknem egynegyedével esett vissza. Ezzel szemben az egyéb épületeken végzett munkák mennyisége újra emelkedett, csaknem 20 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A hónapban nagyobb volumenű munkákat végeztek az M6-os, az M43-as utakon, valamint a metróépítésen. A növekedés továbbra is az út- és vasútépítési munkáknak köszönhető. A kiemelkedően jó 2005-ös évhez viszonyítva 31 százalékkal szűkült az épületek építése és 14 százalékkal csökkent az egyéb építményeken végzett munka mennyisége. Az épületeken végzett munkák folytatódó visszaesését jelzi, hogy 10 százalékkal csökkent az új szerződések állománya júliusban, ezen belül is az épületek építésére 15, az egyéb építmények megvalósítására 8 százalékkal kevesebb az új megbízás. Az egész éves szerződésállomány 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Nem okoz meglepetést a júliusi adat, hiszen csak az ÉVOSZ eddigi prognózisát igazolja vissza - mondta a Napinak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. A júliusi csökkenés azt jelenti, hogy 2007-től mostanáig az építőipari termelés 35 százalékkal zsugorodott, s a szövetség 400 cég megkérdezése után erre az évre további ötszázalékos szűkülésre számít. Sajnos a kilátások is nagyon szomorúak - tette hozzá az alelnök, hiszen egyre kevesebb az új szerződés. Márpedig ahhoz, hogy az építőipar kimásszon a gödörből, 30-35 százalékkal bővülő megrendelésállományra lenne szükség. Az alelnök szerint a lakásépítésben még rosszabb a helyzet: azok a cégek, amelyek főként a lakáspiacon aktívak, 40 százalékos visszaeséssel szembesülnek. Az uniós pénzek építőiparba áramlásával kapcsolatban Koji azt mondta: a két és fél évre elosztott 1800 milliárd forint értékű lehetőség csak arra elegendő, hogy valamelyest csökkentse az ágazat válságának mélységét. Ráadásul ma már nem is e projektek nem megfelelő előkészítése okozza a legnagyobb problémát, hanem a közmegrendelők forrásainak elapadása és romló pénzügyi helyzete. Egyre csökken az önkormányzatokhoz befolyó iparűzési adó, így mindinkább hitelre szorulnak, hogy biztosítsák a beruházásokhoz szükséges önerőt, azonban a hitelfelvételi kondíciók is jelentősen romlottak. Így ma már az építés pénzügyi előkészítése is lelassult, az igazgatási és műszaki mellett - tette hozzá az ÉVOSZ alelnöke.
