Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre nincs közös oldalálláspont az OÉT munkaadói oldalán, egyeztetés csak pénteken lesz - tudtuk meg Tokár Istvántól, a munkaadói oldal szóvivőjétől, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnökétől. Egy-két dolog azért már körvonalazódik: például már biztosra vehető, hogy a korábbi évekhez képest rugalmatlanabb lesz a jövő évi béremelési tárgyalás.
A munkaadók nagyjából nullaszázalékos béremelési javaslattal indulnak a tárgyalásoknak, kérdés, mennyire hajlandók ettől eltérni. Az oldal arra számít, hogy a szakszervezetek megpróbálják "visszaszerezni" pozíciójukat - az utóbbi OÉT-vitákban ugyanis kevéssé tudták érvényesíteni akaratukat -, vagyis amíg lehet, ragaszkodnak az álláspontjukhoz. Ugyanez a merevség azonban az idén a munkaadókat is jellemezni fogja, a korábbi évekkel ellentétben, amikor egyértelműen a megegyezésre törekedtek, és azt sem tekintik majd különösebb problémának, ha az idén nem sikerül megállapodni - szögezte le Tokár.
Azt nem tudta megmondani az elnök, hogy a minimálbéren kívül milyen egyéb ügyeket kíván megvitatni az oldal - jelenleg a költségvetés tárgyalásánál tartanak. Egy-két dolog azonban már körvonalazódik. Ezek közé tartozik például a jövőre bevezetendő rendszer, amely a dupla minimálbér helyett a tevékenységi körök piaci értéke alapján állapítaná meg az egyes munkakörök díjazását. Ez azt jelenti, hogy a minimálbérhez, illetve duplájához képest fölfelé és lefelé is el lehetne térni. A lefelé eltérés különösen az elmaradottabb térségekben lehet indokolt, ahol a vállalkozások képtelenek kitermelni a minimálbér költségeit. Hasonlóképpen bizonyos munkakörökben is indokolt lehet a minimálbérnél alacsonyabb összeg megállapítása, ilyen a mezőgazdasági bérmunka és a textiliparban végzett munka. Tokár szerint nem az elképzeléssel van a probléma, hanem a konkrét szabályozással - vagyis annak hiányával. Az eredeti törvényjavaslatban ugyanis szerepelt egy kitétel, amely szerint a piaci viszonyoknak megfelelő kereseteket az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) által vezetett lista alapján kell figyelembe venni. Az adótörvények vitájában azonban az OÉT oldalai is bírálták az ÁFSZ listáját, végül ki is került a szövegből. Így viszont nem kaptak mankót a munkaadók a bérek megállapításához. Most senki sem tudja, hogy ki fogja elbírálni a meghatározott béreket - mondta az elnök, aki szerint a semminél még az ÁFSZ listája is jobb lenne.
