Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén az állam a tervek szerint 1202 milliárd forintot fordít adósságkezelési kiadásokra, ez jövőre várhatóan 1153 milliárd forintra csökken, ám az 50 milliárd forint kamatkockázati tartalékot is ideszámítva már csak stagnálásról lehet beszélni. Idén az államadósság-kezelés gyakorlatilag az IMF készenléti hitelére épült az első félévben - azóta az adósságkezelő már túl van a forintkötvénypiac felélesztésén és egy sikeres eurókötvény-aukción. A jövő évi költségvetési tervezetben az IMF-hitel kamattörlesztésére 2010-ben 50,9 milliárd forintot irányoztak elő - ez beszédes szám a devizakötvények törlesztésére szánt 172,4 milliárd forint mellett. A képet javítja, hogy az IMF-hitelre fizetett kiadás jelentős részét csökkenti a jegybanki tartalékban tartott IMF-hitelrészért fizetett 3,7 milliárd forintos kamatbevétel, valamint a kereskedelmi bankoknak nyújtott IMF-hitel 28,3 milliárdos kamatbevétele. A kormányzati szándékok szerint jövőre az államadósság-kezelés már teljes mértékben a piaci forrásokra támaszkodik, jellemzően a forintkibocsátásokra, de - a külföldi befektetői bizalom megtartása érdekében - a nettó kibocsátás egy része devizában várható. A korábbi évekhez hasonlóan jelentős projekthiteleket hívnak le az Európai Beruházási Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától - összesen 220 milliárd forint értékben. Az államadósság-kezelés szabályai szerint az összes adósságon belül 25-32 százalékon belül tartandó a devizaadósság, ezzel szemben az IMF-hitel miatt ennek aránya 34-35 százalékra emelkedett. A csökkenő GDP miatt az adósságráta jövőre még emelkedik, így a GDP-arányos adósság az idei 73,9 százalékról 74,2 százalékra emelkedik 2010-ben.
