Két év alatt alig változik a költségvetés szerkezete: bár az állam a GDP egy százalékának megfelelő összeget, mintegy 260 milliárd forintot megspórol magán, a jóléti kiadások jottányit sem csökkennek. A jövő évi költségvetés is a szociális kiadásoktól fejnehéz - derül ki a 13 276 milliárd forintos kiadási főösszeget taglaló funkcionális felosztásból. A kormányzati elképzelések szerint jóléti kiadásokra a GDP 30,8 százaléka megy jövőre, ez az összes állami kiadás 61,2 százaléka, vagyis a régióban kimagaslónak számító állami elvonás nem változik s ez lehetetlenné teszi a további érdemi adócsökkentést. Ráadásul a lehető legrosszabb szerkezetben nem változnak a jóléti kiadások: az oktatásra, az egészségügyre fordított kiadások csökkennek, míg a szigorú értelembe vett szociális ellátások és a nyugdíjkiadások növekednek. Ez utóbbiaknál annak ellenére van növekedés, hogy a parlament már eltörölte a tizenharmadik havi nyugdíjat és szigorított a nyugdíjemelési szabályokon, ám ez is kevés volt ahhoz, hogy a demográfiai folyamatokat ellensúlyozza.
A tervezet szerint a gazdasági támogatások érdemben nem csökkennek jövőre, még ott sem - például a közlekedés területén -, ahol konkrét lefaragások lesznek. Amíg ugyanis a közlekedés fenntartási támogatásait csökkenti az állam, a fejlesztési kiadások emelkednek. Az idén júliustól, illetve a jövő januártól hatályos adócsökkentéseket az innen-onnani lefaragásokból, valamint az állami működési kiadások egyszázalékos csökkentésből gazdálkodta ki a kormányzat - ugyanakkor a jóléti kiadások továbbra is tabunak számítanak. Az állami kiadásokon belül általános a takarékosság: csökkentek a klasszikus államigazgatási kiadások. A honvédelemre és rendvédelemre fordított kiadások a 2008-as tényszámoktól elmaradnak - pedig ez utóbbi növelése a jövő évi költségvetés egyik prioritása lenne a kormány szándéka szerint.
