A tegnaptól hatályos szabályozás szerint már adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a családi pótlék. A személyi jövedelemadó szabályai úgy szólnak, hogy a pótlék ötven-ötven százalékát kell beleszámítaniuk a szülőknek az adóalapjukba, vagyis jóllehet adót ez után nem kell fizetniük, ám a teljes jövedelmet terhelő adó magasabb lesz. A szabály a gyereküket egyedül nevelő szülők esetében annyi könnyítést ad, hogy esetükben csak a pótlék ötven százaléka lesz az adóalap része, a másik fele a régebbi rendszer szerint teljesen kívül marad a jövedelmen.
Amellett, hogy némiképp megemelkedik így a havi adóelőleg összege, a munkavállalóknak nyilatkozniuk is kell a munkáltatónál arról, hogy mennyi családi pótlékot vesznek igénybe. A munkáltatónak ugyanis a munkabér adóelőlegének kiszámításakor tudnia kell, hogy mekkora összegű pótlékot kell beszámítania az adóalapba.
Több szervezet is megfogalmazta a rendelkezéssel kapcsolatban alkotmányossági aggályait. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete az Alkotmánybírósághoz is fordult, mert szerintük a szabályozás több helyen problémás. Egyrészt annak is kell adóznia utána, akinél nem is jelenik meg jövedelemként - mert például csak az egyik szülő tudja igénybe venni -, ezzel szemben az adóalapba mindkét szülő esetében beleszámít. Más szakértők azonban nem értenek egyet az MKOE álláspontjával, szerintük a rendelkezés teljes mértékben megfelel az alkotmánynak.
