Tavaly a szerencsejátékokból befolyt összes bevétel meghaladta a 262,7 milliárd forintot, ami mintegy hétszázalékos növekedést jelent 2007-hez képest - derül ki az APEH adataiból. Ezen belül a kaszinók bevétele 11,67 százalékkal csökkent, a sorsolásos játékok 5,3 százalékos, a pénznyerős játékok pedig 4,9 százalékos növekedést könyvelhettek el.
Ennél sokkal átütőbb eredménnyel büszkélkedhet a fogadásos játékok piaca: nagyarányú, 38,7 százalékos piacbővülés ment végbe egy év alatt. A szerencsejáték-szervezők tavaly 88 milliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe, ami nagyjából megfelel az egy évvel ezelőtti teljesítménynek. A játékadó ezen belül 72,8 milliárd forintot tett ki - a többi a szervezők által befizetett személyi jövedelemadó. Ezt a forgalmat a hivatalosan működő, engedéllyel rendelkező, termeket és automatákat üzemeltető társaságok és a Szerencsejáték Zrt. produkálta, vagyis nincs benne egyetlen, csak az interneten keresztül elérhető társaság eredménye sem - utóbbiak forgalmát persze megtippelni sem lehet. A pókerjátékok megadóztatásából eredetileg félmilliárd forint bevételre számítottak a szerencsejáték-törvény módosítását javasló képviselők. Kérdés persze, hogy a várhatóan ősszel újrainduló parlamenti vita során mennyiben módosulhat a jogszabálytervezet szövege és az mennyiben változtatná meg a várható bevétel összegét.
Magyarországon tavaly hivatalosan öt koncesszióval rendelkező kaszinó, 16,4 ezer játékterem és 29,2 ezer pénznyerő automata működött, a termeket összesen 1208 szervező működtette. A termeken belül az első kategóriás termek száma nyolc százalékkal, ezerre, a második kategóriásoké pedig 8,4 százalékkal, tizenöt és fél ezerre csökkent 2007-hez képest. A pénznyerő automaták száma négy százalékkal esett vissza. A csökkenő tendencia nem tavaly kezdődött, hanem már évek óta tartó folyamat.
