Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nettó árbevételhez viszonyítva a feldolgozóiparban teszi ki az egyik legnagyobb arányt az elektronikus értékesítésből származó bevétel: a forgalom ötöde bonyolódik valamilyen formában elektronikus úton - ebbe a kategóriába tartozik a neten, honlapon és más számítógépes hálózaton zajló ügylet. Ennél valamivel nagyobb, 23,4 százalék az arány az egyéb, közösségi személyi szolgáltatás szektorában. Utóbbinak az ágazatból fakadó speciális oka van, ugyanis ebbe a kategóriába tartoznak a Szerencsejáték Zrt. által szervezett netes fogadások is - derül ki a KSH felméréséből.
Szintén szektorspecifikus, hogy bizonyos területeken egyáltalán nem vagy alig működik az elektronikus üzletelés. Értelemszerűen ebbe a kategóriába tartoznak az egészségügyi és szociális ellátások, a bányászat és az építőipar. A közüzemi szolgáltatások esetében az arány 11,1, a szálláshely-szolgáltatás esetében 6,3, a kereskedelemben 6,1 százalék. A teljes gazdaságot figyelembe véve az elektronikus értékesítés átlagosan a forgalom 11,3 százalékát teszi ki, ami egyébként megfelel az uniós átlagnak.
Jóllehet az elektronikus értékesítés aránya az elmúlt években robbanásszerűen nőtt - egy év alatt a duplájára -, ez leginkább az igen alacsony bázisnak tudható be. A következő években nem is várható, hogy ez a tendencia tartósan fennmarad. Azért sem, mert a honlappal rendelkező vállalkozások közül mindössze 22,4 százalékot tett ki azok aránya tavaly, amelyek weblapjukon lehetővé tették a termékek megrendelését is, míg az online fizetés lehetőségéről mindössze 4,4 százalékuk gondoskodott.
