Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A minisztérium négyféle húzóágazatot megjelölve akciótervet dolgozott ki a járműipar, a gyógyszeripar és biotechnológia, a logisztika és az IKT szektor támogatására, amelyből hármat már közzé is tettek. Ezek alapján úgy tűnik, mintha csak a már meghozott döntéseket, elképzeléseket fűzték volna össze egy közös mappába.
- Nem zárom ki, hogy az ügynek ilyen olvasata is lehet. Azt azért látni kell, hogy ezek nem egyik pillanatról a másikra megszülető elképzelések, döntések. Az akciótervek kidolgozásában több minisztérium és ágazati szereplő is részt vett. Ez hosszabb folyamat eredménye volt. Az akciótervek lényege, hogy olyan ágazatokat érdemes támogatni és kiemelten kezelni, amelyek a jövőben húzóágazatok lehetnek, ahol Magyarország kiemelkedő teljesítményt tud nyújtani a válság után is.
- Ha ez egy hosszabb távú terv, akkor például a gyógyszergyártók esetében mi most a stratégia? Néhány éve, amikor a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatályba lépett, a generikus termékek terjedését támogatta a kormány a gyógyszerkassza védelmében. Most az adótörvényekben viszont olyan k+f kedvezmény szerepel, amely az innovatív gyártókat támogatja. Mit gondoljanak most a gyógyszergyártók?
- A kutatás-fejlesztést kívánjuk támogatni, a gyógyszeripar Magyarországon erőteljesen innováció központú ágazat. Már most is jelentős a befektetések nagyságrendje, és erre is alapozunk, ezt a tudást, ezt a szellemi tőkét nem szabad elveszítenünk. A hazai kutatás-fejlesztést egyébként is támogatni kívánjuk, ez a minisztérium hatásköre. A jövő a kutatás-fejlesztésé, a tudásintenzív iparágaké lesz, ezért is került be a kiemelt ágazati akciótervek közé a gyógyszeripar és a biotechnológia.
- Ehhez képest az új kormány megszüntette a k+f minisztériumot. Az most mindegy, hogy a minisztériumi szint kellett vagy sem, de tény, hogy külön tárca mellett volt esély arra, hogy a k+f támogatások, pályázatok, kifizetések egységesen követhetők legyenek, míg most nem átlátható a rendszer. Várható ezen a téren bármilyen változás?
- A kérdés visszaigazolja az általunk is vallottakat, előbb kellett volna lépnünk, korábban meg kellett volna határozni a k+f+i területével kapcsolatos koncepciónkat, a konstrukciót. Ennek lényege, hogy a tudománypolitikát az oktatási minisztérium ismét saját gondozásba veszi, míg a források koordinációja az NFGM-nél lesz, hisz ez a tárca felel az uniós forrásokért, ezen belül a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó operatív programokért, ugyanakkor az NKTH irányítása is a minisztériumom hatáskörébe tartozik. Annak érdekében, hogy a kutatatás-fejlesztés stratégiáját is tudjuk kezelni, létre jönne egy olyan tanács, amely magában foglalná az MTA, a rektori konferencia, az érintett minisztériumok képviselőit és alapvetően a k+f+i távlati irányait hangolná össze, egyeztetné. Remélem, ebből is kitűnik, hogy mindez nem minisztérium, hanem koncepció kérdése.
- A támogatásra Brüsszelbe kiküldött nagyprojektek közül hányat bíráltak már el és hányra kell még várni?
- Eddig 21 nagyprojektet nyújtottunk be, és kilencet bírált és fogadott el Brüsszel. Danuta Hübner, az unió regionális politikáért felelős biztosa itt járt júniusban, és jelezte, hogy ezeket a folyamatokat fel fogják gyorsítani, mert a többi tagállamból is egyre érkeznek ezek a projektek elbírálásra. Ebben Magyarország az élen járt. A nagyprojekteken tovább dolgozunk, augusztus elején kívánjuk benyújtani az M3-as autópálya építésére vonatkozó javaslatunkat és a többi is halad előre. Említés szintjén hadd tegyem hozzá, hogy a KPMG tíz kelet-közép-európai ország együttműködésével készített felmérése szerint hazánk időarányosan uniós keretének 89 százalékát hívta le. Ezzel a régióban vezetünk az uniós források időarányos felhasználásában.
- Annak idején a gazdaságélénkítő program meghirdetésekor arról volt szó, hogy 1400 milliárd forintot lehet a gazdaságba pumpálni. Pillanatnyilag hogyan állnak ezek, elsősorban a forgóeszközhitel és a mikrohitel?
- Ezt a programot októberben hirdettük meg a kkv-k részére. A program a korábbi állapotokhoz igazodott, ám időközben megváltozott a gazdasági környezet. Ezt látjuk. Felmérés készül arról, hogy melyek azok a megváltozott igények, főleg pénzügyi oldalon, amelyek miatt ezek a pénzeszközök vontatottan kerülnek a gazdaságba.
- Egyik sem halad? Annak idején, amikor Bajnai Gordon - még gazdasági miniszterként - meghirdette a forgóeszközhitel-programot, azt mondta, ez lesz a legsikeresebb termék, amelyet a piacra lehet dobni. Az azonban tény, hogy a mikrohitelezés döcög, a bírálatok szerint azért, mert a koordinációja nem megfelelő.
- Vegyes a kép, de egyikkel sem vagyok teljesen elégedett. A vállalkozók fejlesztésre nagyon kevés esetben kívánnak hitelt igénybe venni. Márpedig ez megkötés volt a program meghirdetésekor. A forgóeszköz-hitelezésben sem olyan jelentős a növekedés, mint azt vártuk, a bankok is visszafogottan vesznek részt a gazdaság finanszírozásában, ugyanakkor a vállalkozások hitelképessége is megváltozott. Munkacsoport dolgozik azon, hogy átalakítsuk a programot. A miniszterelnök a múlt héten találkozott a bankszövetség elnökével, többek között erről is tárgyaltak. De persze minden éremnek két oldala van. Sok esetben tapasztalható, hogy a vállalkozók szívesebben veszik, ha kiviszik hozzájuk a terméket, márpedig a bankok a fiókjaikban ajánlják ezeket. Egyébként azt nem állítom, hogy nincs kihelyezés. A Magyar Fejlesztési Bank egymaga mintegy 80 milliárd forintot helyezett ki kis és közepes vállalkozásoknak. A programokat felülvizsgáljuk és a visszajelzések alapján, a megváltozott körülményekhez igazodva módosítjuk azokat.
- Részleteket nem akar elárulni ezekről a változtatásokról?
- Korai lenne. Tartanunk kell egy ésszerű sorrendet. Először fel kell mérni, hogy a vállalkozások mit igényelnének. Már most látható, hogy alacsonyabb kamatlábra lenne szükség, számos kérdés mellett fontos a garancia és a biztosíték kérdése, de nem kerülhető meg a kereskedelmi bankok szerepe sem. Többszereplős együttműködésre van szükség, az MFB, az állam, a kereskedelmi bankok és a vállalkozások, alkalmasint még az európai unió bevonásával is.
- Az, hogy a kormányban ön mellett több civil is helyet kapott, változtat valamit a közigazgatás menetén?
- Hosszú tradícióval rendelkezik a közigazgatás, nem hiszem, hogy ebben hat, nem politikai háttérrel rendelkező miniszter nyarat képes csinálni. Hiszem, hogy dinamikusabb, a privát szférához jobban hasonlító munkamódszernek kellene érvényesülnie. Bár meg kell jegyeznem, hogy maguk a mechanizmusok nagyon is hasonlítanak a piacon megszokotthoz. De nem egy kríziskezelésre szerződött kormány feladata a strukturális reform végig vitele.
- Most, hogy belelát ebbe a világba, könnyebb lesz tanácsot adni a Transparency Internationalnek?
- Már nem foglalkozom a Transparency Internationalnél tanácsadással, május elsejével felfüggesztettem a kapcsolatom velük. Ugyanakkor tény és való, hogy a TI ott van a fejemben, amikor olyan dolgokról gondolkodunk, hogy hogyan tudunk a korrupció ellen fellépni, hogy tudunk ehhez támogatást szerezni a civil szférából. Legutóbb a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek javasoltam, hogy az újonnan kiírt kockázati tőke pályázatban hívják meg a TI-t a megfigyelők közé. Ha van egy ilyen szervezet, akkor annak szakértelmére érdemes támaszkodnunk.
- A minisztérium tavaly rendelt meg a Deloitte-tól egy felmérést a bürokrácia feltérképezésével kapcsolatban. Mikor tárgyalja ennek eredményeit a kormány, illetve mikortól várható az első konkrét lépés a bürokrácia csökkentésével kapcsolatban?
- A kormány még a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium stratégiájával tűzte ki célul a vállalkozások terheinek csökkentését, emellett uniós vállalás, hogy 2012-re 25 százalékkal csökkenteni kell ezeket a terheket. Az adminisztrációnak van kötelező része, mint a könyvvezetés vagy az adóbevallás készítése, és van egy része, amely csökkenthető. A tanulmány szerint a csökkenthető teher több mint 250 milliárd forint, és több javaslatot is tesz arra, miként lehetne ezt megtenni. A kormány áttekinti a súlyponti részeket és ennek megfelelően tervezünk előrehaladni a több mint 150 tételből álló lista feldolgozásában.
- Számíthatunk a parlament őszi ülésszakán arra, hogy az ön által említett akcióterv mentén egy sor jogszabály-módosításra kerülhet sor?
- Nem kívánnék jóslatokba bocsátkozni, hogy mikor kerülhetnek ezek a javaslatok parlament elé vagy kell-e feltétlenül törvénymódosítás a változtatáshoz. Bizonyos előírásokat azért meg lehet szüntetni rendeletekkel is. Azt azonban a kormány célul tűzte ki, hogy lépjünk előre és konkrét eredményeket tudjunk felmutatni még ebben az évben.
