Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, mert szerinte a jövőre tervezett szuperbruttó bevezetése az alaptörvénybe ütközik. A jövedelemadót a munkáltatót terhelő tb-járulék után is meg kell majd fizetni, a teljes bérteher lesz az adó alapja. Szabó szerint azonban a járulék nem ténylegesen megszerzett jövedelem, vagyis az után nem lehet adót fizettetni. Arról nem is szólva, hogy a munkáltató által befizetendő járulék összege nem befolyásolja a munkavállalók majdani nyugdíját, illetve egészségügyi ellátását. Ha ez - mint a nyugdíjpénztári befizetés - számítana, akkor még jogos lenne az összeg adóztatása.
A Pénzügyminisztérium szerint azonban teljesen megfelel a szabályoknak a szuperbruttó, ezt a törvény-előkészítés során vizsgálta is a tárca. A minisztérium arra hivatkozik, hogy a szuperbruttó bevezetése nem emeli az adóterhelést, sőt épp ellenkezőleg, jövőre annak mértéke kisebb is lesz. Ez összességében igaz, ám a szuperbruttósítás az adókulcsok csökkentése mellett is emeli a terhelést, azt csak a sávhatár ötmillió forintra tolása kompenzálja.
A szuperbruttó rendszerét számos szakértő bírálta, mert az a megszavazott formában csak bonyolultabbá teszi a rendszert. A PM szerint azért kell majd alkalmazni, hogy látszódjék, mennyi a bérek teljes költsége. Ha viszont tényleg csak ez a cél, ezt úgy is meg lehetne oldani, hogy a bérpapírokon külön soron kötelező jelleggel szerepeltetni kellene a teljes bérköltséget.
A szuperbruttónak akkor volna értelme, ha az a GKI Gazdaságkutató tavaly megismert javaslatát tükrözné. A GKI azt tartotta volna jó megoldásnak, ha a teljes bért bruttósították volna - ez szerepelt volna a bérpapíron bruttó bérként - és minden adót és járulékot ez után az adóalap után kellett volna megfizetni. Ezzel ugyanis sokkal egyszerűbbé vált volna a rendszer, hiszen most az egyes járulékokat és a jövedelemadót is más és más alap után kell megfizetni.
