Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A rektori konferencia milyen célokat tűzött maga elé?
- A Magyar Rektori Konferencia (MRK) egyik fő feladata harmonizálni a bolognai rendszerű bachelor-képzést és az ehhez kapcsolódó mesterképzést a magyarországi felsőoktatásban. A piramisszerű felépítést kellene megvalósítani. Az ideális állapot ugyanis az, ha van egy viszonylag széles, kétéves felsőfokú szakképzés, amelyre egy gyakorlatorientált 3-3,5 éves bachelor-képzés épül, míg az ezt követő mesterképzésben már csupán a hallgatók legtehetségesebb 30 százaléka vesz részt. A csúcson természetesen a PhD, vagyis a doktori képzés helyezkedik el. A modell pillanatnyilag inkább egy öblös vázához hasonlít: a felsőfokú szakképzés még szűkebb az ideálisnál, van viszont egy széles bachelor-képzés, amelyet ismét egy szűkebb mesterképzés követ. Utóbbival kapcsolatban még nincsen tapasztalatunk. Amikor a tantervek készültek, még nem igazán látták az intézmények előre, hogy a teljes ciklus hogy néz ki és sok mindent megpróbáltak a bachelor-szintbe beépíteni. Nagy kérdés, hogy a mesterképzések hogyan kapcsolódnak ehhez. Most szeptembertől indul az első "igazi" mesterképzési évfolyam, amelyik az első hároméves bachelor-képzésre épül. De ez még mindig csak egy "pilot" időszaknak tekinthető.
- Mikorra alakulhat a váza piramissá?
- Szeretném hinni, hogy minél hamarabb. Ha sikerül a munkaerőpiaccal a felsőfokú szakképzést (FSZ) igazán megismertetni és elfogadtatni, akkor nagyobb igény lesz az ott végzett szakemberekre. Átfogó felmérések még nem készültek, ugyanakkor a kamarák már kezdik megismerni az FSZ sajátosságait, előnyeit. Lassú növekedés tapasztalható, a keretszámok biztosítottak, vagyis a rendszerben benne van a lehetőség. A szakképzés megerősítésének még egy útja van: ha megnyitjuk a visszavezető utat a bachelor-képzésből a felsőfokú szakképzésbe. A kreditrendszer erre ma már lehetőséget ad. Egészen más üzenete van annak, hogy egy hallgató nem tudja vagy nem akarja elvégezni a teljes bachelor-képzést, ebben az esetben nem kiesett a rendszerből, hanem eddig jutott el. Nem lesz bachelor-papírja, de lesz FSZ-végzettsége.
- Szabó Gábor MRK-elnök kinevezése előtt arról nyilatkozott, hogy kiemelt célként kell kezelni a kutatás-fejlesztést (k+f) és az innovációt. Ez hogyan valósítható meg általánosságban és a BGF esetében?
- Az innováció és a k+f az alapcélok között is megfogalmazódik az MRK-n belül. Ezt úgy lehet aprópénzre váltani, hogy a hazai erőfeszítések mellett e területen is keresni kell a nemzetközi együttműködési lehetőségeket, vagyis innovációs projekteket kell idehozni. Mindig is támogattuk, hogy az innováció kérdése kormányzati szinten is képviselve legyen. Fontosak a már elindult kutatási programok, az OTKA-pályázatok és hogy legyenek olyan műhelyek, amelyek köré e projektek felfűzhetők. A BGF-en vállaltan alkalmazott tudományokkal, kutatással foglalkozunk. Szoros kapcsolatban vagyunk a kkv-kal, munkáink például sok esetben egy-egy marketingkutatáshoz, termék bevezetéséhez kötődnek. Ugyanakkor az elmúlt évek nagy kutatása volt egy nyolc országra kiterjedő nemzetközi projekt, amely az országok adózási rendszerének összehasonlításával foglalkozott. A BGF szeptemberben hoz létre egy kutatóközpontot. Emellett Zalaegerszegen regionális tudásközpont létrehozását is kezdeményezte a főiskola.
- E tudásközpont létrehozását mi indokolta?
- Építő, ha a felsőoktatási intézmények stratégiai szövetségeket kötnek egymással. Zalaegerszegen ez a BGF, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közreműködésével jött létre. A BGF komoly campussal rendelkezik a zalai megyeszékhelyen, de nem használja ki maradéktalanul az ebben rejlő kapacitásokat, ezért gondoltuk, hogy kifejezetten regionális alapon, a párhuzamosságok kiszűrésével működjön együtt a három intézmény. Az oktatásnál előnyös lehet a képzések összekapcsolása, például az egészségügyi oktatás jól illeszkedhet az idegenforgalmi szakmenedzserképzéshez. Formálódik egy közös, az egészségturizmushoz kapcsolódó képzés is. A zalaegerszegi központot valamennyire a kényszer is szülte, mert csökkent az intézet hallgatói létszáma.
- Június közepén jelent meg az ÁSZ jelentése a felsőoktatási törvény végrehajtásáról. Ebben az egyik kifogás épp az volt, hogy rosszul mérték fel az egyes képzési szinteken és az egyes szakokon a hallgatói létszámot, többel számoltak, mint amire a munkaerőpiacnak szüksége van, emellett a képzés is nagyon elaprózódott. E problémákon hogyan lehet segíteni?
- A jelentés számos neuralgikus kérdést felvet. Önmagában az, hogy sok a szak, túlburjánzott a képzés, ma már adottság. Az, hogy mindenki, aki tanulni akar, tanulhasson, nemes gondolat és cél. Az viszont, hogy mennyire tudjuk eltalálni a munkaerőpiac igényeit, lesz-e a hallgatóknak állása, már sokkal nehezebb kérdés. A felsőoktatásban az ilyen típusú korrekció csak késleltetve jelenik meg. Az ÁSZ kifogásainak elemzésére fókuszcsoportos beszélgetések szervezését tervezi a konferencia, ahol szakmacsoportonként lehet áttekinteni, hogyan lehet előbbre lépni, hogyan lehet az egyes intézmények saját érdekeit figyelembe véve megoldani a problémákat. Ha az intézmények meg tudnak egyezni, hány mesterkurzust indítanak, és esetleg a teljesítményalapú finanszírozás irányába elindulunk, akkor ez a probléma megoldható.
- A jelentés szerint erős az ellentét a túlzott központosítás és az intézmények túlzott autonómia iránti törekvése között. Van erre bármilyen megoldás?
- A felsőoktatási intézményi autonómia jelentős múltra tekint vissza, a felsőoktatás mégsem olyan, mint egy vállalat. Vagyis egyrészt meg kell hagyni az autonómiát, a szabad döntést, ugyanakkor hatékonyan kell működni és a gazdálkodási szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Jó példa erre az üzleti kínai nyelv oktatása a BGF-en, amit általában a méretgazdaságosság alatti kis létszámú csoportokban indítunk, ezért nem tud rentábilis lenni, mégis ragaszkodunk hozzá, mert egyedüli intézményként csak mi oktatjuk az országban. De ilyen területből nem lehet nagyon sok.
- Részben erre találták ki a gazdasági tanács felállítását a legutóbbi felsőoktatási törvénymódosítás során. Azzal, hogy ez a testület csak tanácsot adhat, el tudja érni valódi célját?
- Az egyes szervezetek fejlettségi fokmérője, ha a működtetés és az irányítás elválik egymástól. Az igazgatótanácsok mintájára tervezték meg a gazdasági tanács intézményét. A módosított jogosítványok is fontos szerepet játszanak, még akkor is, ha az csak a tanácsadásra vonatkozik, konkrét döntésekre nem. Mindenféleképpen szükség van egy ilyen típusú kontrollra, ami megköveteli, hogy az intézmények különböző terveiket a tanács elé vigyék. Az iskola vezetése számára presztízskérdés is, hogy a tanácshoz nem nyújt be olyan előterjesztést, amely azzal szembesítené, hogy a működése nem elég hatékony.
- A szintén friss módosítás, amely szerint az intézmények megkaphatják az ingatlanok vagyonkezelői jogát, mennyire hat a gazdálkodásra?
- Az intézmények gazdálkodását nem alakítja át jelentősen e rendelkezés. Bizonyos esetekben viszont megkönnyítheti, ha az intézménynek van olyan ingatlana, amelyet más célokra kíván hasznosítani, adott esetben értékesíteni akarja, ekkor kevesebb "áttétellel", egyszerűbben tudja megtenni. Az a biztosíték megvan a rendszerben, hogy az így kapott bevételt csak a felsőoktatási épületinfrastruktúra fejlesztésére, például egy másik ingatlan megvásárlására vagy felújítására költheti.
