Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakástámogatási rendszer - benne a fejlesztői kamattámogatás - megszűnése, a hitelkondíciók változása és az infláció összességében mintegy 15 százalékos négyzetméterár-emelkedést eredményezhet elméletben, azonban a keresleti oldal összeomlásával ez úgysem érvényesíthető - mondta a Napinak Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke. Többek közt a projektfinanszírozási hitel kamattámogatásába beépített korlátok - 15 millió forintos vételárú, magánszemélynek értékesített lakásokra vehették igénybe a fejlesztők a kamattámogatást - fordították a fejlesztők figyelmét a 15 milliós kislakásokra, ám a támogatási rendszer megszüntetése éppen e réteget szorítja ki a piacról. Ők azok, akiknek mind a szocpol, mind a támogatott hitel pótolhatatlan forrást jelentett a vásárlásnál - tette hozzá a Malosz elnöke. A lakásépítésben korábban élenjáró Ferencvárosban egyetlen lakásprojekt sincs engedélyezés alatt. Az új feltételeket ugyanis a fejlesztők nem vállalják, a munkahelyek elvesztésének árnyékában pedig a vevők sem merik elkötelezni magukat. A finanszírozás drágulása, az előértékesítési arány, az elvárt önerő növekedése és a támogatások megszűnése nyomán növekvő terhek új együttműködési formák felé mozdítják a piaci szereplőket - mondja Varjasné, aki úgy tudja: akad olyan beruházó, aki lakással fizetné ki az alvállalkozóit. Az elnök nem tapasztalt vásárlási rohamot a támogatások megszűnése előtti utolsó hetekben, annak ugyanis gátat szabott a szűk kínálat és a hitelekhez szükséges megemelt önerő miatti kevés vevői saját forrás. Rövid távon különösen a feszített finanszírozású lakásprojekteket lassíthatja vagy állíthatja le a projektfinanszírozási hitelek megszűnő kamattámogatása - véli Petz Raymund, a GKI elemzője, aki szerint erősödik az előfinanszírozás iránti igény. Ezzel együtt a már futó lakásépítéseknél a beruházók akár nagyobb áldozatok árán is törekszenek a befejezésre. Hosszabb távon azonban az új projektek indítását hátrányosan befolyásolja a támogatási rendszer megszüntetése, a romló feltételek mellett egyre kevesebben vágnak bele az építésbe. A visszaesés már amúgy is drámai, lényegében csak olyan lakásprojekt indulhatott el 2009-ben, amelynek a finanszírozási szerződését korábban kötötték. A kínálatszűkítő változásokkal a kereslet zsugorodása is lépést tart, a 2010-től csökkenő, a lakásvásárláshoz kötődő illetékek hatról négy százalékra csökkenése és a vagyonadó kérészéletébe vetett hit azokat is elfordítja az idei vásárlástól, akiknek még lenne erre lehetőségük. A kivárók ugyanis több száz ezer forintot spórolhatnak, ha csak január után kötnek adásvételi szerződést - véli Petz. Szakmai szempontból érthetetlennek tartja a lakástámogatási rendszer megszüntetését az építési szezon kellős közepén Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület vezetője. Így július és október között semmilyen támogatást nem kap a szektor, holott a lakásépítésekből kimutathatóan a kiadások 40 százaléka adóbevételként jelentkezik már az építés évében, miközben a támogatásokat elhúzódóan kell fizetni. Maráczi prognózisa szerint 2009-ben fele annyi új lakás kerülhet tető alá, mint tavaly. A támogatások eltörlésével kivont évi átlagosan 56 milliárd forint drasztikus visszaesést eredményez az építésben és a vásárlásban is, ráadásul újra a devizában történő eladósodás felé orientálja a vásárlókat. A megszűnő támogatások nyomán a feketegazdaság veszélyeire hívja fel a figyelmet Kárpáti József, az ÉVOSZ készház tagozatának elnöke. Véleménye szerint az áfaemelés, a lakásszerzési támogatások megszüntetése és a dráguló energiaárak jelentősen növelik az építkezések költségeit, így a megmaradt kevés építő könnyebben hajlik a számla nélküli, be sem jelentett vállalkozóval való megegyezésre, tehát az építkezésekből egyre kevesebb bevételre számíthat a költségvetés. További hátrány, hogy az energiatanúsítvány ugyan kötelező, de nem része a használatbavételi engedélynek, és nem is ellenőrzi senki a meglétét, így sokan el sem készíttetik. Emiatt gyakran az új ház még a C kategóriát sem éri el. Jó megoldásnak azt tartaná, ha olyan anyagi ösztönzőt építenének be a rendszerbe, amely automatikusan tereli az építtetőt a számlával bizonyított, energiatakarékos technológiák és kivitelezés alkalmazására. A támogatás csak akkor járna, ha a feltételek betartásával és a számlával igazoltan épül fel a ház. Az új építéseknél ennek automatikus forrása lehetne a szén-dioxid-kvóta eladásából befolyó pénz - mondja Kárpáti.
