A Magyar Energia Hivatal (MEH) tájékoztatója szerint minden egyetemes áramszolgáltató él az áremelés lehetőségével. Július elsejétől az E.On és a Démász emeli az energiadíjakat (termékdíj), az Elmű és az Émász pedig egy hónappal később, vagyis augusztustól él a lehetőséggel. Mindehhez jön az 5 százalékpontos áfaemelés, ami azt jelenti, hogy a kisfogyasztók bruttó árai az egyes tömbtarifában (évi 1320 kilowattórás fogyasztásig) 44-47, a kettes tömbtarifában 45-48 forint/kilowattóra között változnak. A MEH szerint mindezek alapján az áfás végfelhasználói árak 5,1-10,8 százalék között emelkednek. Az áremelés eltérő mértékét az indokolja, hogy az egyetemes szolgáltatók a beszerzési portfóliójuk alapján eltérő árat állapíthatnak meg.
Az egyetemes szolgáltatásba tartozó fogyasztók áramdíjait alapvetően három tétel határozza meg. A beszerzési, vagyis a nagykereskedelmi ár, a kötelező átvétel alá tartozó termelők ártámogatása - ez a KÁT tétel -, valamint az egyetemes szolgáltatók árrése, ami egységes, jelenleg - elvileg - 1,9 forint/kWh. (Utóbbit keveslik a szolgáltatók, azt hangoztatva, hogy nem fedezi a tényleges költségeiket.)
A nagykereskedelmi ár mellett igen jelentős tétel a KÁT, az úgynevezett zöld mérlegkörbe tartozó kötelező átvétellel termelt villamos energia, ami tavaly összesen 66,9 milliárd forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energiák és a kapcsoltan előállított hő- (távfűtés) és villamosenergia-termelés támogatása miatt a fogyasztóknak minden kilowattóra áramfelhasználás után 10,91 forintot kellett fizetniük a villanyszámlában. A KÁT-támogatás több mint 70 százalékát a gázbázisú kapcsolt energiatermelés kapja, aminek pedig semmi köze a valódi zöld, vagyis megújuló energiaforrásokhoz.
Mayer György