Az Alkotmánybíróság májusi döntését követően - amellyel lehetővé tették a távhőről történő leválást - nem nőtt azoknak a fogyasztóknak a száma, akik bejelentették a Főtávnak, hogy más, alternatív fűtési módra térnének át - mondta a Napinak Balog Róbert szóvivő. A Főtávhoz tartozó 240 ezer lakásból korábban mintegy kétezren váltak le és további 300-ból jelezték a leválási szándékot. A "hűség" oka vélhetően az átállás magas költségeiben keresendő. Balog szerint miután a távfűtéses lakások többsége elavult, így akár leválnak, akár maradnak, korszerűsíteni kell a ház és a lakások fűtését. Ennek költsége egy átlagos távfűtéses lakásban 150 ezer forint, amihez az ÖkoPlusz programban 77 ezer forint állami támogatás kapható. A leválóknak ez nem jár, így esetükben a korszerűsítés költsége - egy külön gázkazán beépítésével együtt - lakásonként elérheti az 500 ezer forintot is. Balog szerint a távfűtés versenyképességét növeli a távhőáfa augusztustól érvényes csökkentése, illetve a gáz áfájának növelése. Az igazi áttörés azonban ősztől várható, amikor a kormány ígérete szerint jelentősen csökkenhet a földgáz ára, ami közvetlenül megjelenik majd a távhő árában is. Ettől függetlenül folyamatosan tárgyalnak a legnagyobb fővárosi hőtermelővel, a Budapesti Erőművel, hogy a korábbi 200 forint/gigajoule árkedvezménynél nagyobb mértékben csökkentsék a távfűtésre felhasznált hőenergia árát.
Mayer György