Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági válság nyomán növekvő munkanélküliség miatt a térségben folyamatosan nő a bejelentés nélkül, feketén foglalkoztatott dolgozók száma - állapítja meg az a jelentés, amely a közelmúltban készült egy átfogó ellenőrzés után több dél-dunántúli regionális szakhatóság, többek között az APEH, a munkaügyi központ, a VPOP, valamint a munkaügyi felügyelőség közreműködésével. Nemcsak a munkaadók, hanem az egyre kiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkavállalók is mind inkább az illegális foglalkoztatást választják - állapítja meg az elemzés. A legrosszabb a helyzet továbbra is az építőiparban és a mezőgazdaságban, ám a kereskedelem és vendéglátás területén is romlik. Az ellenőrök kirívó szabálytalanságokat tapasztaltak több zöldség- és gyümölcstermelőnél, de az M6-os autópálya építésénél is már több száz feketemunkás bukott le.
A Közép-dunántúli Régió három megyéjében az első negyedévben összesen 842 munkáltatót ellenőrzött a Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelőség és 550-nél találtak valamilyen szabálytalanságot. Az érintett több mint 13 800 munkavállaló közül csaknem 5900-at szabálytalanul foglalkoztattak, ezek közül 161 külföldi volt.
Zadravecz József, a Zala Agrár Termelő és Értékesítő Kft. humánpolitikai igazgatója szerint az idei szezonban rég nem tapasztalt mértékben virágzik a feketefoglalkoztatás. A többek között szántóföldi zöldségtermeléssel is foglalkozó üzem évente átlag 30-40 idénymunkást szokott foglalkoztatni. Idén úgy gondolták, a régiek közül csak a korábbi években legjobban teljesítő embereket veszik fel, hiszen a növekvő munkanélküliség miatt amúgy is sok lesz a jelentkező. Ehhez képest azt tapasztalták, hogy eddig mindössze 15 dolgozót tudtak felvenni, mert - mint Zadravecz hozzátette - a zsebbe fizetett bérekkel, de különösen a szlovén és az osztrák gazdáknál vállalható feketemunkákkal nem tudják felvenni a versenyt.
A térségben alig van olyan kis- vagy közepes méretű, döntően alvállalkozóként közreműködő cég, amely ne foglalkoztatna dolgozókat feketén - fogalmazott lapunknak Kriston Kálmán, az Alba Bau 95 Építőipari Kft. gazdasági igazgatója. Többen lebuktak a közelmúltban, de ha életben akarnak maradni, kifizetik a büntetést, és minden kezdődik elölről. Arra is van példa, hogy jól szervezett szolgálat figyeli, mikor jönnek az ellenőrök - tette hozzá Kriston -, és villámgyorsan az építési területen álló mikrobuszba terelik az embereket. Amíg az ágazat mélyrepülésben van, s a béreket terhelő közterhek ilyen magasak, a helyzet aligha változik - véli a gazdasági igazgató.
Folyamatosan romlik a helyzet a ruhaiparban is. Horváth Erzsébet, a Nyugat-dunántúli Régióban több telephelyet is működtető Kerka Ruha- és Textilipari Kft. termelési vezetője szerint a drasztikusan csökkenő rendelésállomány és az egyre magasabb hazai termelési költségek ezt az ágazatot is a rejtett gazdaság felé terelik. A térségben több olyan cég is van, amely a közelmúltban felmondott munkavállalói egy részének, a varrónők azonban otthon tovább dolgoznak, többnyire feketén. Ezzel már tényleg nem lehet felvenni a versenyt - tette hozzá a termelési vezető.
Idén alighanem sok dolguk lesz a munkaügyi ellenőröknek a Balaton partján is. Sámik László, a Szigligeten és Révfülöpön is vendéglátó-ipari létesítményeket üzemeltető Süllő Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. tulajdonosa is úgy látja, hogy a csökkenő forgalom ismét a feketegazdaságba tereli a vendéglátókat. A nyári főszezonra már most többen úgy vesznek fel embereket, hogy közlik, nem lesznek bejelentve - a folyamatosan növekvő munkanélküliség miatt így is egyre többen vállalják ezt a kockázatot.
