BUX 138791.61 -0,71 %
OTP 45590 -0,48 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megmozgatja a válság a munkát keresőket

Az egyre növekvő foglalkoztatási gondok olyan szakmák, szakterületek felé fordíthatják a munkavállalók figyelmét, amelyek korábban jelentős létszámhiánnyal küszködtek - derül ki a dunántúli regionális munkaügyi központok, önkormányzatok, valamint a térség kereskedelmi és iparkamaráinak bevonásával március közepén készült felmérésből.

2009. április 1. szerda, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A közelmúltban főként a közszférából elbocsátott dolgozók mintegy 35 százaléka képzeli el a jövőjét vállalkozóként vagy legalábbis megpróbálkozna vele - mondta Kázmér Béla, a jelentés egyik összeállítója -, ezt támasztják alá a lapunk által megkérdezett cégbíróságok, önkormányzatok, illetve az APEH adatai is. Győrben, Szombathelyen, a nyugat-balatoni térségben az elmúlt három hónapban átlagosan 25-30 százalékkal nőtt a cégalapítási kérelmek, illetve a kiváltott vállalkozói igazolványok száma. A kistelepüléseken is bérlőre találnak a kiadó üzletek, az idegenforgalmi szempontból vonzó helyeken pedig a válság dacára is harcolnak a legjobb boltokért és irodákért. Hévízen például nemrég még a tó közelében lévő üzletek egy részét is bezárták télre, s tavasszal esetleg új bérlővel folytatta a tulajdonos, ma ez egyre kevésbé jellemző - mondták el az önkormányzatnál. Nagyon sokan kívánnak foglalkozni ingatlanközvetítéssel: a közép-dunántúli régióban két hónap alatt közel 300 ingatlanértékesítéssel foglalkozó vállalkozás kapott engedélyt, virágkorukat élik az ilyenek működtetéséhez szükséges tanfolyamok szervezésével foglalkozó cégek is. (Más kérdés, hogy hány ingatlanközvetítő marad majd talpon.)
Az általunk megkérdezett vállalatvezetők állítják, mióta nehezebb elhelyezkedni, egyre több felsőfokú végzettségű szakember hajlandó arra is, hogy szakmunkásként dolgozzon tovább. A speciális fém alkatrészek gyártásával foglalkozó KE&M Acélipari Kft. ügyvezető igazgatója, Somkári László elmondta: a legutóbbi, mintegy 60 fős leépítést megelőzően nyolc mérnök végzettségű munkatársuk nyilatkozott úgy, hogy íróasztal helyett a gép mellé állna, csak legyen munkája - tavaly októberben még egyikük sem vállalkozott erre. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központtól kapott információk szerint bár hónapról hónapra csökken a bejelentett új álláshelyek száma, ugyanakkor például a pénzintézeteknek, biztosítótársaságoknak egyre nagyobb az igényük ügynöki vagy behajtói tevékenységet végző munkatársakra. Jelenleg csupán Zala és Vas megyében több mint félezer ilyen, fix fizetés nélküli munkatársat keresnek. Szaporodik azon cégek száma is, amelyek call centerekben, illetve telefonos ügynöknek ajánlanak munkát, de közvélemény-kutatónak sem nehéz beállni. Míg néhány hónapja sokan gondolkodás nélkül elutasították ezeket az ajánlatokat, ma minden második megkérdezett úgy válaszol: ha nem lesz jobb, megpróbálom.
A soproni munkaügyi kirendeltségen már mutatkoznak annak jelei is, hogy az egyre olcsóbb, ám jól képzett magyar munkaerőre ismét van kereslet Ausztriában, Szlovéniában, sőt Szlovákiában is - igaz, a kínált bérek az év eleje óta jószerével a felére csökkentek. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központban azt emelték ki, hogy a munkanélküliség hatására enyhülhetnek a térség egészségügyi intézményeinek gondjai. A külföldre távozó orvosok és ápolónők helyére elsősorban képzett, de mindeddig más pályán lévő dolgozók léphetnek.
Mind több jele van annak is, hogy a korábban betanított munkásként foglalkoztatottak érettségi bizonyítványt akarnak szerezni, illetve olyan szakmát tanulnának, amellyel el lehet helyezkedni. A lapunknak nyilatkozó egyik munkaügyi szakember úgy fogalmazott: talán az elmúlt ötven évben sem volt példa arra, hogy naponta legalább fél tucat ember megkérdezze, miként lehet ács vagy kőműves szakmát szerezni.

Körtési Zsolt
Körtési Zsolt

Ez is érdekelhet