Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem hiszek a véletlenekben, és nem hiszem, hogy Gyurcsány Ferenc öt év cseppet sem kapkodó kormányzás után végső kétségbeesésében felütötte a telefonkönyvet, hogy megtalálja utódját, majd péntek este elkezdte győzködni miniszterét, aki felocsúdva a meglepetéstől, vállalta a roppant nehéz feladatot. Sokkal hihetőbb az a kis összeesküvés-elmélet, hogy ez nagyjából előre meg volt rendezve, Bajnai Gordon miniszterelnöki pozíciójának előkészítése már hónapok óta zajlott.
Adva volt egy kormány által elkészített, szigorú és kemény csomag, amivel megmaradt szavazóit is elriasztotta volna a szocialista párt, ezért létre kellett hozni egy enyhébb verziót, amit elfogad a kormányzó párt. Miközben sorra kerültek a parlament elé az ezt megvalósító törvényjavaslatok, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is - utóbbi sokkal egyértelműbben és határozottabban - hangsúlyozni kezdte, hogy a mostaninál még keményebb intézkedésekre van szükség. Nosza. Mégsem történt semmi. Közben a fél kormány road show-zott a válságkezelő intézkedések bemutatásával szerte az országban, végül Bajnai neve összeforrott a válságkezeléssel - míg Gyurcsány folyamatosan hátrébb lépett, lényegében az Országos Érdekegyeztető Tanács két ülésén kívül nem reprezentálta magát, akkor is inkább ne tette volna. Eközben népszerűsége is folyamatosan csökkent, teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy személyével nem lehet elfogadtatni egy jelentős átalakítást tartalmazó programot, de változtatás nélkül nem bírták volna ki a választásokig.
Vagyis valamit lépni kellett, de a legnagyobb probléma az volt, hogy a fiókban lévő programot és a hozzá kapcsolt Bajnai Gordont valahogyan el kellett fogadtatni a szocialista párttal. Ez pedig csak úgy sikerült, hogy a végsőkig is elment Gyurcsány Ferenc. Lemondását követően egy pillanatra felmerült ugyan Bajnai neve, de el is sikkadt. Ezt követően indult el a játszma, hogy végül a nyakra-főre egymásra halmozott jelölt és áljelölt után akárkit hajlandóak legyenek támogatni a szocialisták, csak hogy megtarthassák ingyen vonatjegyüket.
Ez meg is történt. Kérdés persze, milyen áron: megérte-e megalázni köztiszteletben álló embereket, hintába ültetni az országot és nevetségessé tenni a demokrácia egyik intézményét.
