Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csak szeptemberben lehet reális képet kapni arról, milyen hatást gyakorol a recesszió a helyi iparűzési adóból (ipa) származó bevételekre - a tavaly év végi feltöltések adatai még nem mérvadóak, vagyis az idén befizetendő előlegekből lehet csak következtetéseket levonni. Országos szinten 500 milliárd forint körül alakul az éves ipa-bevétel, ennek legnagyobb részét Budapesten fizetik be a cégek: a fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint az idén 196 milliárd forinttal számolnak, ami több mint kétszázalékos reálértékcsökkenést jelent a tavalyi 195,3 milliárd forinthoz képest. A nagyobb városok, megyeszékhelyek 10-15 milliárd forint iparűzési adót szednek be, a többi település pedig egymilliárd forint körüli vagy az alatti ipa-bevétellel számolhat - külön kategóriát képez ezen belül Budaörs vagy Százhalombatta, amely méretéhez képest nagy vállalkozói jelenléttel bír, itt hat-nyolcmilliárd forint folyik be ipából.
Tíz-tizenöt százalékos bevételcsökkenés már óriási problémákat okozhat - mondta Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének helyiadó-szakértője. Ebből a szempontból külön kategória Budapest, ahol a finanszírozási rendszer és a hatalmas vagyon a többitől teljesen eltérő gazdálkodást eredményez. A legnagyobb bajban azok a települési önkormányzatok lehetnek, ahol csupán egy-két nagy adófizető van. Ha ezek a cégek bedőlnek vagy drasztikusan visszafogják működésüket, az egy az egyben kihat az adóbevételekre. Elég csak azokra a vállalatokra gondolni, amelyek jelentős létszámleépítést jelentettek be. Ahol több jelentősebb adófizető is működik, ott még van esély arra, hogy a tavalyi bevételek teljesüljenek - mondta Szmetana, hozzátéve: néhány önkormányzat van csupán, amelyik pluszt is elkönyvelhet. Ezek közé tartoznak azok a települések, ahol jelentős autópálya-építések, közútfejlesztések vannak folyamatban, de ide tartozik a négyes metró beruházásában érintett kerületek vagy akár Újbuda, ahol egy új bevásárlóközpont és lakóház épül. Ezek az önkormányzatok ugyanis az állandó iparűzési adó mellett ideiglenes ipát is beszednek - mutatott rá a szakértő.
Kérdés, mit tehet majd az az önkormányzat, amelyik adott esetben tíz-tizenöt százalékkal kevesebb adót szed be az idén. Nyilvánvaló, hogy kötvénykibocsátással ebben az esetben nem lehet élni. Egyrészt ez nem a probléma megoldása, csak annak elodázása, az is úgy történne meg, hogy egy következő testületre hagynák a kifizetést. Másrészt napi működési költségeket kötvénykibocsátással életveszélyes finanszírozni. Adott esetben szó lehet az önkormányzati vagyon értékesítéséről is, bár ehhez felkészült szakértőkre van szükség.
Általános recept nincs, minden önkormányzatnak magának kell mérlegelnie a lehetőségeit. Ha hozzá tud járulni a munkahelyek megtartásához azzal, hogy lemond valamekkora adóbevételről - ez főleg akkor fordulhat elő, ha egy vállalkozás nem tudja megfizetni határidőre az adóelőleget -, akkor összességében akár jobban is járhat, hiszen nem kell szociális juttatásokra többet költeni.
