Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi évek legkurtább adócsomagját nyújtotta be a kormány a múlt héten: az indoklás nélkül mindössze 36 oldalas javaslat a korábban nyilvánosságra hozott ötletekhez képest csak az átmeneti rendelkezésekben és egy-egy adatszolgáltatási kötelezettségben hoz újdonságot. Új elem az adócsomagban a lakásépítési kedvezményre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség, amely a bankokat érinti majd 2012-től. A kedvezményt igénybe vevők adatai mellett a támogatás folyósításának időpontját, a megelőlegező kölcsön kedvezménnyé alakításának kezdő időpontját is fel kell tüntetniük. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy rendelkezésre álljanak az adóhatóság számára alap- és kontrolladatok. Az adóterhet nem viselő járandóságok adatai egyrészt a bevallások ellenőrzésekor lesznek hasznosak, másrészt az APEH az egyszerűsített bevallások elkészítésekor is ezen adatokra támaszkodik majd. A bankok mellett a járadékokat folyósító intézményeknek is adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóságnak, mégpedig a családi pótlékot, oktatási támogatást és szocpolt igénybe vevőkről.
Az átmeneti rendelkezések között az egyik legfontosabb az adóalap-korrekciós tételekre vonatkozik. A javaslat szerint ezeket már a 2010-ben elkészítendő bevallásokban érvényesíteni kell, vagyis egy sor adóalap-csökkentő tétel kiesik már az idei tervezésből. Ez alól csak pár esetben enged kivételt a tervezet. E körbe tartozik például a munkanélküliek foglalkoztatása után járó adóalap-kedvezmény, amelyet 12 hónapig változatlanul igénybe vehet az, aki már a módosítás előtt állományba vett munkanélkülieket. Ezt az engedményt az egyéni vállalkozók és a társaságok is megkapják.
Azon vállalkozások, amelyek eddig a tízszázalékos adókulcsot alkalmazták (ez 50 millió forint bevételig vehető igénybe, ha az alkalmazottak bére eléri a minimálbér dupláját), összességében sokkal jobban járnak, mint a normál kulccsal adózók. A különadó ugyanis megszűnik, de ezt a kört nem érinti a társasági adó kulcsának emelése, vagyis a tíz plusz négy helyett csak tízszázalékos adót kell fizetniük. A megspórolt kilenc százalékpont adót persze kötelesek lesznek a továbbiakban is lekötött tartalékként tartani és meghatározott célra költeni.
