Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pénteken nyújtja be az adótörvényekről szóló javaslatát a kormány, amelyben az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának javaslatait egyaránt figyelembe veszik - mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő a tegnapi kormányülést követő tájékoztatón. Az OÉT oldalai szerint persze kérdés, jól értelmezte-e a kormány kívánságaikat. Abban valószínűleg egyetértenek a felek, hogy a jövedelemadó kulcsai az idén ne változzanak, csak jövőre nőjenek 19 és 38 százalékra, emellett szintén csak januártól szűnne meg a különadó.
Évközi változás lesz viszont a sávhatár kitolása 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra, januárig visszamenőleg, ezt a munkáltatók a második félévben arányosan kisebb összegű előlegfizetéssel kompenzálják majd - mondta Keller László szakállamtitkár. Szintén évközbeni enyhítés lesz az öt százalékpontos járulékcsökkentés, 32 helyett 27 százalék lesz a teher a minimálbér duplájáig, jövőre pedig a teljes bérre is.
Jelentős változások lesznek azonban a természetbeni juttatások megadóztatásával kapcsolatban. Egyrészt a természetbeni juttatások a korábbi szabályokhoz képest nem 54, hanem 62 százalékkal adóznának 2010-től, az adóval növelt járulékalap terhe pedig 33 százalék helyett 27 százalék lesz. Ez összességében száz forint juttatásra vetítve 104,8 forint helyett 105,7 forint terhet jelent majd. Ennél azonban jóval komolyabb lesz az eddig adómentes juttatások adóztatása - ezt az OÉT-en szerették volna finomítani úgy, hogy bizonyos elemek, például az étkezési jegy, üdülési csekk ne legyenek adóztatva, a többi viszont igen. Ezzel szemben a kormány javaslata szerint minden korábban mentes juttatás úgy adózik majd jövőre, hogy a nyújtott juttatás fele adómentes, a másik fele a 62 plusz 27 százalékos rendszer szerint lesz terhelve.
Ez összesen 215 milliárd forint bevételt jelentene a költségvetés számára - azzal, hogy a számítás szerint a munkáltatók nem módosítanak a teljes bérköltségen. Ebbe a megadóztatott körbe tartozik sok más mellett a BKV-bérlet, a munkáltatók pénztári befizetései, az üdülési csekk vagy az internetutalvány. Ezek közül a bérletvásárláson nem lehet faragni, hiszen azt vagy megveszi a munkáltató, vagy nem, viszont a többi juttatás esetében valószínűsíthető a karcsúsítás. Összességében ez azt jelenti, hogy a korábban nyújtott juttatás a negyedével fog csökkenni (ennyit tesz ki a kigazdálkodandó adóteher). A pénztári befizetéseken ez megmutatkozik, hiszen az önkéntes nyugdíjpénztárak 2007. évi teljes tagdíjának, 59,1 milliárd forintnak a hatvan százalékát tették ki a munkaadói befizetések. Az egészségpénztárak esetében ez az arány még magasabb: a 27,6 milliárd forint tagdíj nyolcvan százaléka volt 2007-ben munkaadói befizetés.
